Korábban gyorsan felszívta őket a munkaerőpiac, mostanra azonban a végzettek közel negyedének 90 nappal a diplomaszerzését követően sincs állása.
A világ legnépszerűbb üzleti szakja, a diplomák diplomája volt évtizedeken keresztül az MBA, azaz Master of Business Administration, ami belépőt jelentett szinte bármilyen állásra. Ehhez képest mostanra a világ legpatinásabb egyetemein végzettséget szerzők is küszködnek azzal, hogy állást találjanak. A Harvard Business School MBA képzésén 2024-ben végzettek 23 százaléka például még 90 nappal a diplomaszerzését követően sem talált munkát, ami az elmúlt 10 év legmagasabb aránya. De hasonló problémával küszködnek más Borostyán-ligás egyetemeken, például a Stanfordon és a Columbián végzettek is - írt róla a Poets & Quants még decemberben.
Az okokat nem a képzés minőségében vagy a hallgatók képességeiben kell keresni. A januári cikkében a Forbes arról írt; a munkaerőpiac alakult át úgy, hogy már nincs szükség annyi MBA szakos diplomásra, mint ahányan diplomát szereznek az országban. Mindennek oka a pandémia és a pandémia miatt/alatt meghozott intézkedések, vagy azok közvetett hatásai; például az automatizálás és a távmunka, melyek miatt a vállalatok jelentősen átalakították a szervezeti struktúrájukat. Kisebb csapatokban dolgoznak és az általános üzleti ismeretek helyett a speciális készségeket, képességeket részesítik előnyben, de előszeretettel alkalmazzák a mesterséges intelligenciát is és már annyi felsővezetőre sincs szükség, mint korábban.
Így tehát bár az MBA továbbra is értékes diploma, a piac kevesebb frissdiplomást szív fel, mint korábban, ezért a végzetteknek érdemes a diplomájuk mellett egyéb készségekkel is vonzóvá tenni magukat, vagy saját vállalkozást, startupot indítaniuk.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
