Miért nem számít bele a tizenkét állami félévbe, ha valaki az NKE tanárképzésén tanul?

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre más szabályok vonatkoznak, mint a többi felsőoktatási intézményre.

  • Székács Linda

Nem számít bele a tizenkét ingyenes állami félévbe, ha valaki az NKE tanárképzésén tanul szeptembertől - számoltunk be róla a múlt héten.

A főként államtudományi képzéseiről ismert Nemzeti Közszolgálati Egyetemre 2025. szeptemberében érkezhetnek az első pedagógushallgatók. Az intézmény tavaly márciusban jelentette be ugyanis, hogy idén szeptembertől Nemeskürty István Tanárképző Kar néven pedagógusképzéseket is indítanak.

A felvételi tájékoztató szerint alapképzésen

  • anglisztika,
  • kommunikáció- és médiatudomány,
  • magyar,
  • óvodapedagógus,
  • tanító,
  • történelem,

osztatlan képzésen

  • angol-magyar
  • angol-német,
  • angol-történelem,
  • földrajz-történelem,
  • magyar-német,
  • magyar-történelem,
  • német-történelem,
  • természettudomány-környezettan

szakos tanárnak, mesterképzésen pedig kommunikáció- és médiatudomány szakon tanulhatnak majd az NKE új karának leendő hallgatói.

Őket a Nemeskürty István Tanárképző Kar jelentős kedvezményekkel csábítaná valamelyik képzésre. A honlapjukon elérhető tájékoztató szerint például "kiemelt összegű ösztöndíjjal segítik" majd őket, illetve a tanárszakos hallgatók "egy kiegészítő modul teljesítésével egyidejűleg bölcsészettudományi alapszakos oklevelet is szerezhetnek" mindamellett, hogy a NKE-n eltöltött államilag támogatott félévek nem számítanak bele a felsőoktatási jogszabályok által engedélyezett tizenkét félévbe.

Mindez úgy lehetséges, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre más szabályok vonatkoznak, mint a többi felsőoktatási intézményre. Az egyetem jogállását külön törvény rögzíti; ez teszi lehetővé, hogy az intézményben folytatott állami ösztöndíjas tanulmányok ne számítsanak bele a tizenkét ingyenes állami félévbe, és hogy magának a képzésnek se kelljen megfelelni a más pedagógusképzésekre érvényes képzési és kimeneti követelményeknek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.