A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre más szabályok vonatkoznak, mint a többi felsőoktatási intézményre.
Nem számít bele a tizenkét ingyenes állami félévbe, ha valaki az NKE tanárképzésén tanul szeptembertől - számoltunk be róla a múlt héten.
A főként államtudományi képzéseiről ismert Nemzeti Közszolgálati Egyetemre 2025. szeptemberében érkezhetnek az első pedagógushallgatók. Az intézmény tavaly márciusban jelentette be ugyanis, hogy idén szeptembertől Nemeskürty István Tanárképző Kar néven pedagógusképzéseket is indítanak.
A felvételi tájékoztató szerint alapképzésen
osztatlan képzésen
szakos tanárnak, mesterképzésen pedig kommunikáció- és médiatudomány szakon tanulhatnak majd az NKE új karának leendő hallgatói.
Őket a Nemeskürty István Tanárképző Kar jelentős kedvezményekkel csábítaná valamelyik képzésre. A honlapjukon elérhető tájékoztató szerint például "kiemelt összegű ösztöndíjjal segítik" majd őket, illetve a tanárszakos hallgatók "egy kiegészítő modul teljesítésével egyidejűleg bölcsészettudományi alapszakos oklevelet is szerezhetnek" mindamellett, hogy a NKE-n eltöltött államilag támogatott félévek nem számítanak bele a felsőoktatási jogszabályok által engedélyezett tizenkét félévbe.
Mindez úgy lehetséges, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre más szabályok vonatkoznak, mint a többi felsőoktatási intézményre. Az egyetem jogállását külön törvény rögzíti; ez teszi lehetővé, hogy az intézményben folytatott állami ösztöndíjas tanulmányok ne számítsanak bele a tizenkét ingyenes állami félévbe, és hogy magának a képzésnek se kelljen megfelelni a más pedagógusképzésekre érvényes képzési és kimeneti követelményeknek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
