Új közösségi szerződést kötne hallgatóival a MOME

Az egyetem kész meghallgatni a hallgatók javaslatait, de azokat csak a szenátussal hajlandó megvitatni.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány javaslatot tett az egyetem polgárainak egy új közösségi szerződés megkötésére, amellyel biztosítaná az intézmény békéjét és a megújulás folytatását – írja közleményében az egyetem.

A MOME Alapítvány kijelentette, hogy továbbra is elkötelezett az egyetem fejlesztése, és az ennek alapját adó Jövő Egyeteme program folytatása mellett. A megkezdett átalakulási folyamat pedig nem fordítható vissza, hiszen az intézmény emiatt kap kiemelkedő támogatást.

Pár héttel ezelőtt hallgatói mozgolódás indult a MOME-n az egyetem felülről vezényelt átalakítása ellen.

Közleményükben azt is megerősítették, hogy az egyetem szakmai irányításáért a szenátus felel, és a nagyobb döntések csak a fenntartóval való megegyezés alapján születhetnek.

A MOME Front által az elmúlt hetekben megfogalmazott követelések kapcsán az alapítvány nyitottságát fejezte ki, de hangsúlyozta, hogy minden vitát a jogszabályok szerint kell rendezni. Készek meghallgatni minden olyan javaslatot, ami az egyetem javát szolgálja, de ezeket a szenátussal fogják megvitatni.

Egy új közösségi szerződést javasolnak, amelyet az egyetem vezetése, szenátusa, hallgatói, érdekképviseletei és fenntartója közösen hoznának létre. A dokumentum rögzítené a MOME megújulásának alapelveit, amit annak demokratikus előkészítése után a vezetés és a fenntartó írna alá. A cél egy mindenki számára elfogadható keretrendszer, amely biztosítja a stabil fejlődést és a kiszámíthatóságot az egyetemi közösség számára. „A tét a MOME jövője” – hangsúlyozza az Alapítvány.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.