Megint bombariadók vannak Szlovákiában is

Ott felsőoktatási intézmények kaptak fenyegetéseket.

  • Székács Linda

Péntek reggel ismét több magyarországi iskolát kellett kiüríteni bombafenyegetés miatt. Igaz, a helyzet most nem olyan súlyos, mint egy héttel ezelőtt, amikor több mint 300 intézményt kellett evakuálni.

Az eset azonban nem egyedi. Míg Magyarországon általános iskolák és középiskolák kaptak ismét fenyegetéseket, az Új Szó szerint Szlovákiában a felsőoktatási intézmények kaptak bombával fenyegető e-maileket. Csakúgy, mint múlt héten.

A lap szerint bombariadó miatt hétfőig szünetel a tanítás a a Rózsahegyi Katolikus Egyetemen, de 11-től 12-ig kiürítették a pozsonyi Komenský Egyetem épületeit is.

„Az oktatási minisztérium összeköttetésben van a főiskolák vezetésével. Kérjük, hogy tartsák be az oktatási intézmények és a rendőrség utasításait” – közölte a szlovák oktatási minisztérium.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.