Az MCC bécsi egyetemét kizárják az Erasmusból

Az MCC alapítványa 2023 óta a bécsi Modul Egyetem 90 százalékos tulajdonosa. A kuratóriumának elnöke pedig Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója.

A Európai Bizottság azért zárta ki az egyetemet az uniós forrásokból és az odajáró diákokat az Erasmus-programból, mert a felsőoktatási intézmény a kormányközeli MCC alapítvány tulajdonában van - írja a Der Standardra hivatkova a 444.

Az osztrák Tudományügyi Minisztérium az ügyben azt nyilatkozta, hogy a döntést az Európai Bizottság már közölte is az Erasmus-program végrehajtásáért felelős nemzeti ügynökséggel.

Egyébként a Modul Egyetemnek nem most, hanem már 2023-ban lett a 90 százalékos tulajdonosa az MCC-t fenntartó alapítvány, amelynek kuratóriumának elnöke, a magyar miniszterelnök politikai tanácsadója, Orbán Balázs.

A Modul Egyetemet meglepte a lépés. Nem tartják jogosnak, hogy kizárták őket az Erasmusból, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Bizottság visszavonja a döntést. Ezen kívül a lapnak azt is hangsúlyozták, hogy a hallgatók emiatt nem kerülnek hátrányba, hiszen az EU helyett számukra az egyetem egyenértékű támogatást biztosít külföldön.

Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk az Erasmus-ügyről. Legutóbb, 2024 decemberében az Európai Bizottság határozata megállapította, hogy a magyar jogszabályi módosítások nem kezelik megfelelően a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban fennálló összeférhetetlenségi aggályokat.

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az általuk fenntartott szervezetekre vonatkozó intézkedésnek hatályban kell maradnia, vagyis a modellváltott alapítványi továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ és a Horizont porgramokban.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.