Bevezetik az ELTE-n a mesterséges intelligencia oktatását

2025 tavaszától lehet az MI-ról tanulni az egyetem Gazdaságtudományi Karán.

Márciustól a hallgatók a generatív mesterséges intelligencia felelős és etikus használatáról tanulhatnak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen – jelentette be az egyetem.

Az ELTE GTK 2024 nyarán döntött arról, hogy mesterséges intelligencia témakörét integrálja saját oktatási programjába azért, hogy az alapismeretek mellett a hallgatók az MI-rendszerek gyakorlati alkalmazásban is jártasságot szerezzenek.

"A középiskolások és egyetemisták már most aktívan, napi szinten használják az olyan generatív MI-alkalmazásokat, mint például a ChatGPT, a tudatos és szakszerű alkalmazás feltételei azonban egyelőre hiányoznak, a diákok eddig nem kapták meg az eszközök helyes használatához elengedhetetlen iránymutatást"

- mondta el Margitay Tihamér egyetemi tanár, az ELTE GTK dékánja.

Az egyetem azt is kiemelte, hogy a GTK hallgatói a mesterséges intelligenciát szabályozott keretek között szinte bármely tanulmányi feladathoz, például beadandók, kutatási projektek vagy akár szakdolgozatok készítéséhez is használhatják.

Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy bár az MI rendkívül sokat tud segíteni például szövegelemzésben, adatok feldolgozásában vagy ötletelésben, használatának megvannak a maga korlátai is, hiszen bizonyos esetekben pontatlan, elfogult vagy akár teljesen megtévesztő eredményeket is generálhat. Emiatt is fontos ezzel a témával egyetemi keretek között is foglalkozni.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.