Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Az MRC-100 kisműhold másfél év után visszatért a földi légkörbe és megsemmisült. A BME már elkészítette az utódját.
Az MRC-100 jelű kisműhold 2025. január 4-én, valamikor a hajnali órákban került 100 km alatti pályamagasságra, ezután bezuhant a Föld légkörébe és működő műholdként megsemmisült, tette közzé a BME. A diákműhold több mint másfél éves küldetése során a földi vezérlő- és vevőállomások segítségével összesen 882.541 különböző telemetria-adatcsomagot rögzített.
A BME előző kisműholdjának feladata a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének mérése volt a földi tv-adók frekvenciasávjában, az eredményei alapján pedig összeállt a világon az első, e sáv szennyezettségét bemutató térkép. Az MRC-100 viszont egy ennél is sokkal szélesebb frekvenciatartomány vizsgálata volt.
Fedélzetén három egyetemen (Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Debreceni Egyetem) készült önálló kísérletek mellett a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközeit is a világűrbe vitte.
Az MRC-100 küldetése során sokszor küzdött az űrbéli elemekkel, így részecskesugárzással, extrém működési paraméterekkel, napelem-degradációval, totál ionizáló dózisterheléssel. A közlemény szerint összességében a kisműhold jól teljesítette a küldetését és rengeteg hasznos tapasztalattal bővítette a diákműhold-fejlesztő csapat tudástárát. Bár a rendkívüli napfolttevékenység miatt, a tervezett szerint, rövidebb ideig maradt a pályán, nyilatkozta Dudás Levente, a műegyetemi zsebműholdprojektek szakmai vezetője.
A kisműhold az oktatási rendszerbe integráltan, egyetemi hallgatók által tervezve és fejlesztve, egyetemi oktatói szakmai irányítás mellett készült el közel másfél év leforgása alatt a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén, a Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumban, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal.
A tanszék kutatói és hallgatói most már a következő kisméretű űreszközön dolgoznak - ez lesz a HUNITY (NMHH-1), amely várhatóan 2025 4. negyedévében kerül föl alacsony Föld körüli műholdpályára.