Útnak indult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ötödik kisműholdja, az MRC-100 magyar idő szerint hétfőn 23:35-kor a kaliforniai Vandenberg-űrközpontból.
A BME műholdját is szállító űreszköz a SpaceX rakétájának felemelkedése utáni nyolcvanadik percben sikeresen levált, a vállalás szerint legkorábban 7 nap múlva állítja pályára a műegyetemi kisműholdat.
Az MRC-100 pályára állása után napelemek segítségével tölti fel az akkumulátorát, mivel az a decemberi kiszállítás és a nagyobb műholdba telepítés óta lemerült. Amint elegendő energiát gyűjt - becslések szerint 7-14 napon belül -, bekapcsolnak a rendszerei, majd megfelelő akkumulátor-töltöttségi szint esetén megkezdi a rádióadást. A vételre és a vezérlésre a földi állomásokon, a BME E épület tetején és Érden minden készen áll - olvasható az MTI-n a BME közleménye alapján.
A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként elkészült kisműhold nevét a Műegyetemi Rádió Club (MRC) tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves.
A kisműholdon, amely a Föld körüli elektroszmogot vizsgálja majd, három másik egyetemen - a Szegedi Tudományegyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen és a Debreceni Egyetemen - készült önálló kísérletek is helyet kaptak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
