A BME Mészáros Lőrinc cégével kötött stratégiai partnerséget

Az egyetem V-Híd Csoporttal kötött együttműködésének célja, hogy "új szintre emelje az oktatás és a szakmai képzés kapcsolatát."

A közös cél, hogy az Építőmérnöki Kar hallgatói gyakorlati és versenyképes tudást szerezzenek, a már szakmában dolgozók pedig folyamatos képzést kapjanak. Az oktatási programok és a kooperatív képzések mellett a felek kutatás-fejlesztési területen is aktívan együttműködnek – írja a 444.

Ennek értelmében a V-Híd:

  • vendégoktatókat biztosít a BME alap-és mesterképzéseihez
  • legalább 30 hallgatót ösztöndíjjal támogat az #építő 250 ösztöndíjprogramban.
  • a cég saját programján, a V-Akadémián keresztül még 5 tehetséges hallgatót támogat anyagilag és szakmailag
  • hozzájárul ahhoz, higy BME Építőmérnöki Kar Zielinski Szilárd Szakkollégiuma 6-12 középiskolában pályaorientációs programot szervezzen.

A V-Híd ezen kívül segíti az egyetemi tárgyak tematikájának fejlesztését, új tantárgyak és az ehhez kapcsolódó tananyagok kidolgozását is. A BME pedig támogatja a cég belső képzéseinek fejlesztését. Az együttműködés emellett a kutatás és fejlesztési területre is kiterjed.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a BME modellváltása tavaly év végén elkezdődött, amelynek értelmében az egyetem államiból nem alapítványi, hanem céges fenntartásba kerül majd át.

 

Hozzászólások

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

Európa Tanács: a szimbolikus programok nem oldják meg a roma diákok iskolai szegregációját

Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.

„Ezt az eszement központosítást kellene megszüntetni”

Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.