9,65 százalék a január 1-től felvett szabad felhasználású diákhitel kamata

A 7,99 százalékos kamatstop csak a december 31-ig felvett hitelekre érvényes.

  • Székács Linda

A 2024. december 31-ig megkötött diákhitelszerződéseket továbbra is kamatstoppal védi a kormány, így a hallgatók a szabad felhasználású diákhiteleikre 2025 első félévében is legfeljebb 7,99%-os kamatot fizetnek. A január elsejét követően felvett Diákhitel1 kamata azonban 9,65%-ra változik - válaszolta az Eduline megkeresésére Szerdahelyi Kinga, a Diákhitel marketing és kommunikációs igazgatója.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a december 23-án megjelent Magyar Közlönyben megjelentek szerint a kormány 2025. június 30-ig ismét meghosszabbította a szabad felhasználású diákhitelre vonatkozó kamatstoppot. A 7,99 százalékos kamat azonban csak a 2024. december 31-ig felvett szabad felhasználású diákhitelre vonatkozik. Azok a felsőoktatásban tanuló hallgatók, akik 2025. január 1-től veszik fel a Diákhitel1-et, már 9,65 százalékos kamatra számíthatnak.

A Diákhitel2 és a Képzési Hitel továbbra is kamatmentesen áll a hallgatók rendelkezésére. Emellett a Diákhitel Központ azt is közölte, hogy 2025-ben a munkáltató adómentesen, értékhatár korlátozása nélkül támogathatja munkavállója Diákhitel2 törlesztését, előtörlesztését.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.