Milyen kötelezettségeket kell vállalni, ha állami ösztöndíjas képzésben tanultok?

Állami ösztöndíjas képzésen minden elsőévesnek alá kell írni a hallgatói szerződést, amellyel elfogadjátok a támogatás feltételeit.

Az egyetemi felvételi eljárás során sok diák választja az állami ösztöndíjas képzést, hiszen ez jelentős anyagi segítséget jelent a tanulmányok alatt. Ugyanakkor érdemes tisztában lenni az ezzel járó kötelezettségekkel.

Ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, az állam finanszírozza az oktatásotokat, ehhez azonban két feltételt is el kell fogadnotok:

1. Oklevélszerzés

A meghatározott képzési idő másfélszeresén belül végeznetek kell az adott szakon. Ez azt jelenti, ha például egy 6 féléves alapszakon kezdtek, akkor 9 féléven belül diplomát kell szereznetek. Ebbe azonban a passzív félévek nem számítanak bele.

2. Itthoni munkavállalás

Magyarországon kell dolgoznotok annyi ideig, ameddig az egyetemen, főiskolán állami ösztöndíjasként tanultatok. Ennek teljesítésére 20 év áll a rendelkezésetekre.

Mi történik, ha nem teljesítitek a kötelezettségeket?

Ha az első félévetek után hagyjátok abba a képzést, akkor még nem kell fizetnetek. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint ugyanis felsőoktatási szakképzés, illetve alap- vagy mester képzés esetén ha legfeljebb egy félévig, osztatlan képzés esetén pedig legfeljebb két félévig jártatok a szakra, nem kell teljesítenetek semmiféle visszafizetési kötelezettséget. Az egyetlen következmény, hogy kevesebb állami ösztöndíjas félévetek marad.

Amennyiben viszont ennél később szakítjátok meg a tanulmányaitok és nem szereztek diplomát, akkor hazai munkaviszonyt kell fenntartanotok legalább annyi ideig, ameddig állami ösztöndíjas képzésre jártatok. Ha viszont a képzés megszüntetését követő két éven belül nem kezdtek el dolgozni, vissza kell fizetnetek a képzési költségetek felét.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.