Mikor kezdődik a vizsgaidőszak a nagyobb egyetemeken?

Kevesebb mint egy hónap és elkezdődik az őszi félév vizsgaidőszaka. Az egyetemek gyakran két részletben – decemberben és januárban -, külön hirdetik meg a időpontokat, de olyan intézményt is találtunk, ahol még téli szünet is lesz.

A vizsgaidőszak kezdete a legtöbb egyetemen idén december 16-ra, hétfőre esik. A listánkon szereplő intézmények közöl a BME hallgatói pihenhetnek majd a leghamarabb, ugyanis náluk már 2025. január 24-én véget érnek a vizsgák. A Corvinuson és az ELTE-n azonban csak február 1-jén fejeződnek be a számonkérések.

A legkésőbbi időpontot pedig az Óbudai Egyetemen hirdették ki, ott ugyanis még február 8-án is mehetnek a hallgatók vizsgázni.

Vizsgaidőszakok az egyetemeken:

Corvinus:

  • 2024. december 16. - 2024. december 20.
  • 2025. január 6. - 2025. január 25.

ELTE:

  • 2024. december 16. - 2025. február 1.

BME:

  • 2024. december 16. – 2024. december 20.
  • 2025. január 6. – 2025. január 24.

BGE:

  • 2024. december 16. – 2025. január 25.

PPKE:

  • 2024. december 16. - 2025. február 1.

Óbudai Egyetem:

  • 2024. december 16. - 2025. február 8.

Miskolci Egyetem

  • 2024. december 16. – 2024. december 20.
  • 2025. január 2. – 2025. február 1.

A Corvinuson és a Miskolci Egyetemen külön téli szünetet is hirdettek. Az előbbinél december 23-tól január 05-ig, az utóbbinál pedig december 21-től január 1-ig tart az ünnepi időszak. Természetesen a többi intézményben sem mennek a diákok december 24-én vagy 25-én számonkérésre, azonban máshol külön dátumot a szüntere nem adtak meg.

Fontos megjegyezni, hogy sok esetben az intézményeken belül, karonként is eltérhet, mikor vizsgázhatnak a hallgatók. Például a Pécsi Tudományegyetemen a Bölcsészet- és társadalomtudományi Karon 2024. december 9. és 20., valamint 2025. január 6. és 24. között vannak a vizsgák, a Közgazdaságtudományi Karon azonban 2024. december 11-19. és 2025. január 2-22. a megadott intervallum. Olyan is előfordulhat, hogy a végzős hallgatóknak külön hirdetik meg a vizsgákat, amelyeknek időpontjai különböznek a többi hallgatóétól.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna