Akár már kedden benyújthatják a parlament elé a kutatóhálózat átszervezéséről szóló törvényjavaslatot

Bár bizonyos változtatásokat sikerült elérnie az igazgatóknak, a kutatók továbbra is aggódnak a modellváltás miatt.

  • Eduline

Több ponton változtattak a törvényjavaslaton: a november 14-ei tárgyaláson bizonyos megállapodásokat kötöttek az érintett kutatóközpontok igazgatói a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetésével és a kormány képviselőivel – írja a Népszava.

A múlt hét csütörtöki tárgyaláson a kutatóközpontok főigazgatóknak sikerült elérnie, hogy a nagy tudományterületek 1-1 képviselője is helyet kapjon az igazgatótanácsban. Ők azonban csak konzultációs joggal fognak rendelkezni.

Továbbá ígéretet kaptak arra, hogy csak kétharmados támogatással lehessen döntést hozni a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről, illetve a költségvetés elfogadásáról. Valamint létre fognak hozni egy Intézetvezetői Kollégiumot (IVK), amellyel - a főigazgatók részvételével - a HUN-REN elnöke negyedévente tárgyalni fog.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma arról tájékoztatta a lapot, hogy az átdolgozott törvényjavaslatot már a hét elején meg fogják kapni a főigazgatók, ennek okán pedig akár már kedden is benyújthatják a parlament elé. Ez azt is jelenti, hogy a kutatóhálózatok dolgozóival szélesebb körű egyeztetésre már nem lesz idő. A tiltakozó kutatók attól tartanak, ha elfogadják a törvényt, akkor gyakorlatilag privatizálni fogják az egykori akadémiai vagyont. Ennek következtében pedig, az egyetemi modellváltáshoz hasonlóan, ők is EU-s pályázati forrásoktól eshetnének el.

A tárgyalás alatt a dolgozók demonstrációt tartottak a a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat épülete előtt, ahol kifejezték aggodalmaikat a törvényjavaslattal kapcsolatban:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.