A módosításokról a magyar kormány egyelőre nem küldött értesítést az Európai Bizottság számára.
Az Európai Bizottság egyelőre nem tudja, hogy a magyar kormány Erasmus-ügyben tett változtatásai összhangba kerültek-e az unió elvárásaival, ezért lépéseket sem tudnak tenni az ügy megoldása és annak érdekében, hogy Magyarország újra hozzáférjen az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz - írja a Népszava.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az Erasmus-üggyel kapcsolatban a napokban azt mondta; Brüsszelben pattog a labda. Most azonban kiderült, hogy a kormány egyelőre még el sem küldte a törvény módosított szövegét az Európai Bizottság számára, ami 2022 decemberében összeférhetetlenségre hivatkozva függesztette fel a magyar modellváltó egyetemek részvételét a korábban említett programokban. Kifogásolták ugyanis, hogy az intézmények kuratóriumaiban aktív politikusok is ülnek, akiknek beleszólása van a megítélt források kiosztásába is.
A kormány egyébként az elmúlt két évben több intézkedést is tett az ügy megoldása érdekében, ezek azonban nem bizonyultak elégnek. A mostani törvénymódosítások azonban elmondásuk szerint "kielégítik" a bizottság elvárásait, hiszen
Hivatalos értesítés hiányában viszont az EB egyelőre nem tudja értékelni és véleményezni a jogszabályi változtatásokat. Amennyiben azonban ez megtörténik, Ujvári Balázs szóvivő szerint az EB-nek egy hónapja lesz arra, hogy értékelje azt, de akár a határidőt is kitolhatják.
Arra a kérdésre, hogy miért nem küldték el a módosított jogszabályt az Európai Bizottságnak, sem a Miniszterelnökség, sem a Miniszteri Kabinetiroda, sem a Kulturális Innovációs Minisztérium nem válaszolt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
