Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még nem tud a kormány törvénymódosításairól

A módosításokról a magyar kormány egyelőre nem küldött értesítést az Európai Bizottság számára.

  • Székács Linda

Az Európai Bizottság egyelőre nem tudja, hogy a magyar kormány Erasmus-ügyben tett változtatásai összhangba kerültek-e az unió elvárásaival, ezért lépéseket sem tudnak tenni az ügy megoldása és annak érdekében, hogy Magyarország újra hozzáférjen az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz - írja a Népszava.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az Erasmus-üggyel kapcsolatban a napokban azt mondta; Brüsszelben pattog a labda. Most azonban kiderült, hogy a kormány egyelőre még el sem küldte a törvény módosított szövegét az Európai Bizottság számára, ami 2022 decemberében összeférhetetlenségre hivatkozva függesztette fel a magyar modellváltó egyetemek részvételét a korábban említett programokban. Kifogásolták ugyanis, hogy az intézmények kuratóriumaiban aktív politikusok is ülnek, akiknek beleszólása van a megítélt források kiosztásába is.

A kormány egyébként az elmúlt két évben több intézkedést is tett az ügy megoldása érdekében, ezek azonban nem bizonyultak elégnek. A mostani törvénymódosítások azonban elmondásuk szerint "kielégítik" a bizottság elvárásait, hiszen

  • megfosztják a politikusokat és köztisztviselőket a kuratóriumi tagság lehetőségétől,
  • kétszer hat évben korlátozzák a kuratóriumi tagok hivatali idejét
  • egy évben limitálják azt az időszakot, amíg egy tisztségéről lemondott politikus nem vállalhat szerepet az irányító testületben, továbbá
  • az Állami Számvevőszékre bízzák, hogy ellenőrizze, a kuratóriumba meghívott tagok megfelelnek-e az összeférhetetlenségi és egyéb szabályoknak.

Hivatalos értesítés hiányában viszont az EB egyelőre nem tudja értékelni és véleményezni a jogszabályi változtatásokat. Amennyiben azonban ez megtörténik, Ujvári Balázs szóvivő szerint az EB-nek egy hónapja lesz arra, hogy értékelje azt, de akár a határidőt is kitolhatják.

Arra a kérdésre, hogy miért nem küldték el a módosított jogszabályt az Európai Bizottságnak, sem a Miniszterelnökség, sem a Miniszteri Kabinetiroda, sem a Kulturális Innovációs Minisztérium nem válaszolt.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.