Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még nem tud a kormány törvénymódosításairól

A módosításokról a magyar kormány egyelőre nem küldött értesítést az Európai Bizottság számára.

  • Székács Linda

Az Európai Bizottság egyelőre nem tudja, hogy a magyar kormány Erasmus-ügyben tett változtatásai összhangba kerültek-e az unió elvárásaival, ezért lépéseket sem tudnak tenni az ügy megoldása és annak érdekében, hogy Magyarország újra hozzáférjen az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz - írja a Népszava.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az Erasmus-üggyel kapcsolatban a napokban azt mondta; Brüsszelben pattog a labda. Most azonban kiderült, hogy a kormány egyelőre még el sem küldte a törvény módosított szövegét az Európai Bizottság számára, ami 2022 decemberében összeférhetetlenségre hivatkozva függesztette fel a magyar modellváltó egyetemek részvételét a korábban említett programokban. Kifogásolták ugyanis, hogy az intézmények kuratóriumaiban aktív politikusok is ülnek, akiknek beleszólása van a megítélt források kiosztásába is.

A kormány egyébként az elmúlt két évben több intézkedést is tett az ügy megoldása érdekében, ezek azonban nem bizonyultak elégnek. A mostani törvénymódosítások azonban elmondásuk szerint "kielégítik" a bizottság elvárásait, hiszen

  • megfosztják a politikusokat és köztisztviselőket a kuratóriumi tagság lehetőségétől,
  • kétszer hat évben korlátozzák a kuratóriumi tagok hivatali idejét
  • egy évben limitálják azt az időszakot, amíg egy tisztségéről lemondott politikus nem vállalhat szerepet az irányító testületben, továbbá
  • az Állami Számvevőszékre bízzák, hogy ellenőrizze, a kuratóriumba meghívott tagok megfelelnek-e az összeférhetetlenségi és egyéb szabályoknak.

Hivatalos értesítés hiányában viszont az EB egyelőre nem tudja értékelni és véleményezni a jogszabályi változtatásokat. Amennyiben azonban ez megtörténik, Ujvári Balázs szóvivő szerint az EB-nek egy hónapja lesz arra, hogy értékelje azt, de akár a határidőt is kitolhatják.

Arra a kérdésre, hogy miért nem küldték el a módosított jogszabályt az Európai Bizottságnak, sem a Miniszterelnökség, sem a Miniszteri Kabinetiroda, sem a Kulturális Innovációs Minisztérium nem válaszolt.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.