Már csak pár napig jelentkezhettek a februárban induló felsőoktatási képzésekre. Megnéztük hol és mennyi pontot kaphattok a nyelvvizsgáért, ha mesterre jelentkeztek.
Mivel minden felsőoktatási intézmény maga döntheti el, hogy mire ad intézményi pontot (korábbi nevén többletpontot) a felvételin, ezért egységes pontozás a nyelvvizsga esetében sincsen. A tényleges pontszám függ az egyetemtől és a képzési területtől is.
Az viszont általános elmondható, hogy a legtöbb esetben
szoktak adni az egyetemek a felvételizőknek.
Ugyanazért a képzésért is eltérő pontok járhatnak a különböző intézményekben. A BGE pénzügy szakán például a 2. felsőfokú C1-es nyelvvizsgáért 6 pont, a BME-én ugyanezen a szakon 3 pontot kaphatnak a jelentkezők.
Azt is érdemes tudni, hogy vannak olyan szakok, ahol csak a második- vagy szakmai nyelvvizsgáért jár pluszpont. Bizonyos képzéseknél egyáltalán nem értékelik a nyelvvizsgát, egyes helyeken pedig a részvizsgáért is adható pont.
Ennek okán mindig az általatok megjelölt képzés leírásból érdemes tájékozódnotok. A 2025. februárban induló képzések listáját itt tudjátok megtekinteni.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
