Keresztféléves felvételi: mesterképzésen is jár pluszpont a nyelvvizsgáért?

Már csak pár napig jelentkezhettek a februárban induló felsőoktatási képzésekre. Megnéztük hol és mennyi pontot kaphattok a nyelvvizsgáért, ha mesterre jelentkeztek.

Mivel minden felsőoktatási intézmény maga döntheti el, hogy mire ad intézményi pontot (korábbi nevén többletpontot) a felvételin, ezért egységes pontozás a nyelvvizsga esetében sincsen. A tényleges pontszám függ az egyetemtől és a képzési területtől is.

Az viszont általános elmondható, hogy a legtöbb esetben

  • a középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért 2-3 pontot,
  • a felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgáért pedig 4-6 pontot

szoktak adni az egyetemek a felvételizőknek.

Ugyanazért a képzésért is eltérő pontok járhatnak a különböző intézményekben. A BGE pénzügy szakán például a 2. felsőfokú C1-es nyelvvizsgáért 6 pont, a BME-én ugyanezen a szakon 3 pontot kaphatnak a jelentkezők.

Azt is érdemes tudni, hogy vannak olyan szakok, ahol csak a második- vagy szakmai nyelvvizsgáért jár pluszpont. Bizonyos képzéseknél egyáltalán nem értékelik a nyelvvizsgát, egyes helyeken pedig a részvizsgáért is adható pont.

Ennek okán mindig az általatok megjelölt képzés leírásból érdemes tájékozódnotok. A 2025. februárban induló képzések listáját itt tudjátok megtekinteni.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.