Keresztféléves felvételi: mesterképzésen is jár pluszpont a nyelvvizsgáért?

Már csak pár napig jelentkezhettek a februárban induló felsőoktatási képzésekre. Megnéztük hol és mennyi pontot kaphattok a nyelvvizsgáért, ha mesterre jelentkeztek.

Mivel minden felsőoktatási intézmény maga döntheti el, hogy mire ad intézményi pontot (korábbi nevén többletpontot) a felvételin, ezért egységes pontozás a nyelvvizsga esetében sincsen. A tényleges pontszám függ az egyetemtől és a képzési területtől is.

Az viszont általános elmondható, hogy a legtöbb esetben

  • a középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért 2-3 pontot,
  • a felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgáért pedig 4-6 pontot

szoktak adni az egyetemek a felvételizőknek.

Ugyanazért a képzésért is eltérő pontok járhatnak a különböző intézményekben. A BGE pénzügy szakán például a 2. felsőfokú C1-es nyelvvizsgáért 6 pont, a BME-én ugyanezen a szakon 3 pontot kaphatnak a jelentkezők.

Azt is érdemes tudni, hogy vannak olyan szakok, ahol csak a második- vagy szakmai nyelvvizsgáért jár pluszpont. Bizonyos képzéseknél egyáltalán nem értékelik a nyelvvizsgát, egyes helyeken pedig a részvizsgáért is adható pont.

Ennek okán mindig az általatok megjelölt képzés leírásból érdemes tájékozódnotok. A 2025. februárban induló képzések listáját itt tudjátok megtekinteni.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István