Szeptember 29-ig kellett elküldenie a BME-nek a gólyatábori vizsgálat eredményét az oktatási jogok biztosának. Hiába kerestük ezzel kapcsolatban az egyetemet, kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.
Az Eduline-on augusztus 21-én az országban először számoltunk be arról, hogy a diákok szerint a BME VIK bodajki gólyatáborában az elsősöket
"Külön mosdószünetek voltak. Napi max 3 db. 1 perc után üvöltve jöttek, hogy menjenek ki az emberek, jönne a következő csapat. A fürdés sem volt sokkal jobb. Fiúknak 2, lányoknak 5 percük volt. Stopperrel mérték. Ebbe beletartozott a tusolás. a fogmosás, a mosdózás és az öltözködés. Végig egy piros baseballütővel ütötték a falat és a zuhanyfülkéket, üvöltöztek, hogy siessünk, mindenki ránk vár. Nagymosdózni tilos volt, esélyed sem volt rá, mindig verték a fülke ajtaját"
- írta egy érintett diák az Eduline-nak.
A botrány kirobbanása után a BME-n külön munkacsoportot hoztak létre, amely többek között azt vizsgálta, mi történt a gólyatáborban, és azt is bejelentették, hogy 2025-től központi szervezésű lesz a gólyatábor.
Hivatalból indított eljárást
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa az ügyben hivatalból eljárást indított, ezzel kapcsolatban a szerkesztőségünk részére augusztus 23-án küldött egy közleményt. Ebből kiderült, hogy a gólyatábor kapcsán a BME rektorától teljeskörű tájékoztatást kért.
Az ombudsman levelében kitért arra is, hogy az elmúlt 25 évben kiemelt jelentőséggel vizsgálta az egyetemi hallgatók méltóságát sértő vagy veszélyeztető helyzeteket, és ebben az esetben is így fog eljárni.
"Mindazok, akik segíteni szeretnék a történtek feltárását és megértését, akár a nevük elhallgatása mellett megtehetik ezt a www.oktbiztos.hu honlapunkon megtalálható elérhetőségek bármelyikén" - tette hozzá a közleményében az oktatási jogok biztosa.
A BME-n a munkacsoport először augusztus 22-én ülésezett. Az egyetem honlapja szerint augusztus 29-én megkapták az oktatási jogok biztosának hivatalos értesítését.
A BME a vizsgálat során mindenben együttműködik az oktatási jogok biztosának hivatalával.
- olvasható a bme.hu-n.
Megjegyezték azt is, hogy az egyetem honlapján részletesen beszámolnak a munkacsoport működéséről, ehhez képest az utolsó ezzel kapcsolatos anyag szeptember 13-án került ki az egyetem oldalára, amelyből kiderült, hogy Nagy Marianna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetője is részt vett a szeptember 10-i ülésen.
Az ELTE tanszékvezetője itt többek között azt ismertette, hogyan reagált az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 2014-ben a gólyatáboraiban történt rendkívüli eseményekre, továbbá elmondta, milyen belső folyamatokat kezdeményezett az egyetem és hogyan módosult az új hallgatók első közösségépítő programjának rendje az intézményben.
Nagy a csend
A munkacsoport elvileg szeptember 16-án is ülésezett, de hogy akkor mi volt a téma, milyen megállapításokra jutottak a gólyatáborok ügyében, arról nincsen semmilyen információ a BME honlapján. Mindez azért is érdekes, mert az egyetemnek 30 napja volt arra, hogy átadja a vizsgálat eredményét az ombudsmannak.Mivel a határidő már egy ideje lejárt, a BME-nél is érdeklődtünk, mire jutottak az ügyben, de az egyetem többszöri megkeresésünkre sem reagált. Amint válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
