Szeptember 29-ig kellett elküldenie a BME-nek a gólyatábori vizsgálat eredményét az oktatási jogok biztosának. Hiába kerestük ezzel kapcsolatban az egyetemet, kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.
Az Eduline-on augusztus 21-én az országban először számoltunk be arról, hogy a diákok szerint a BME VIK bodajki gólyatáborában az elsősöket
"Külön mosdószünetek voltak. Napi max 3 db. 1 perc után üvöltve jöttek, hogy menjenek ki az emberek, jönne a következő csapat. A fürdés sem volt sokkal jobb. Fiúknak 2, lányoknak 5 percük volt. Stopperrel mérték. Ebbe beletartozott a tusolás. a fogmosás, a mosdózás és az öltözködés. Végig egy piros baseballütővel ütötték a falat és a zuhanyfülkéket, üvöltöztek, hogy siessünk, mindenki ránk vár. Nagymosdózni tilos volt, esélyed sem volt rá, mindig verték a fülke ajtaját"
- írta egy érintett diák az Eduline-nak.
A botrány kirobbanása után a BME-n külön munkacsoportot hoztak létre, amely többek között azt vizsgálta, mi történt a gólyatáborban, és azt is bejelentették, hogy 2025-től központi szervezésű lesz a gólyatábor.
Hivatalból indított eljárást
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa az ügyben hivatalból eljárást indított, ezzel kapcsolatban a szerkesztőségünk részére augusztus 23-án küldött egy közleményt. Ebből kiderült, hogy a gólyatábor kapcsán a BME rektorától teljeskörű tájékoztatást kért.
Az ombudsman levelében kitért arra is, hogy az elmúlt 25 évben kiemelt jelentőséggel vizsgálta az egyetemi hallgatók méltóságát sértő vagy veszélyeztető helyzeteket, és ebben az esetben is így fog eljárni.
"Mindazok, akik segíteni szeretnék a történtek feltárását és megértését, akár a nevük elhallgatása mellett megtehetik ezt a www.oktbiztos.hu honlapunkon megtalálható elérhetőségek bármelyikén" - tette hozzá a közleményében az oktatási jogok biztosa.
A BME-n a munkacsoport először augusztus 22-én ülésezett. Az egyetem honlapja szerint augusztus 29-én megkapták az oktatási jogok biztosának hivatalos értesítését.
A BME a vizsgálat során mindenben együttműködik az oktatási jogok biztosának hivatalával.
- olvasható a bme.hu-n.
Megjegyezték azt is, hogy az egyetem honlapján részletesen beszámolnak a munkacsoport működéséről, ehhez képest az utolsó ezzel kapcsolatos anyag szeptember 13-án került ki az egyetem oldalára, amelyből kiderült, hogy Nagy Marianna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetője is részt vett a szeptember 10-i ülésen.
Az ELTE tanszékvezetője itt többek között azt ismertette, hogyan reagált az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 2014-ben a gólyatáboraiban történt rendkívüli eseményekre, továbbá elmondta, milyen belső folyamatokat kezdeményezett az egyetem és hogyan módosult az új hallgatók első közösségépítő programjának rendje az intézményben.
Nagy a csend
A munkacsoport elvileg szeptember 16-án is ülésezett, de hogy akkor mi volt a téma, milyen megállapításokra jutottak a gólyatáborok ügyében, arról nincsen semmilyen információ a BME honlapján. Mindez azért is érdekes, mert az egyetemnek 30 napja volt arra, hogy átadja a vizsgálat eredményét az ombudsmannak.Mivel a határidő már egy ideje lejárt, a BME-nél is érdeklődtünk, mire jutottak az ügyben, de az egyetem többszöri megkeresésünkre sem reagált. Amint válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
