Rövidebb, mint a közoktatásban tanulóknak.
Szeptember második hetében elkezdődött a 2024/25-ös tanév a magyarországi egyetemeken.
A félévek az egyetemeken rövidebbek, mint a közoktatásban. Míg ugyanis az általános- és középiskolákban január közepéig tart az első félév, a legtöbb felsőoktatási intézményben már december elején vagy közepén véget ér.
Az Eötvös Loránd Tudomegyetemen az utolsó tanítási nap 2024. december 14. (szombat), a szombati munkanap viszont csak a levelező és esti munkarendben tanulókra érvényes. Szintén ezen a napon ér véget az első félév a Szegedi Tudományegyetemen is, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig a szorgalmi időszak utolsó napja 2024. december 15.
Vannak azonban egyetemek, ahol jóval hamarabb véget ér a tanítás. A Pécsi Tudományegyetem legtöbb karán az utolsó tanítási nap 2024. december 6, és ezen a napon mennek utoljára órákra a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói is.
Bizonyos intézményekben pedig karonként, vagy akár szakoként is eltér az utolsó tanítási nap időpontja. Míg a legtöbb esetben a Debreceni Egyetem hallgatói december 13-án fejezik be az első félévet, az osztatlan tanárképzésben tanuló, szigorlatozó hallgatóknak és a végzős bölcsészeknek 2024. november 29-én lesz az utolsó nap.
A vizsgaidőszakot követően a második félév február első vagy második hetén kezdődik.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
