Pár hét és indulnak külföldre a Pannónia program első résztvevői

Heteken belül elindulhatnak külföldre azok az egyetemisták, akik elsőként vesznek részt az Erasmust helyettesítő Pannónia Ösztöndíjprogramban.

„Tarthatatlan, hogy Magyarországot, a magyar fiatalokat kizárták az Erasmus-programból”

- mondta Hankó Balázs szeptember 8-án a Bálna rendezvényközpontja előtt tartott doorstep sajtótájékoztatón - írja az MTI.

A kultúráért és innovációért felelős miniszter ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy tízmilliárd forintból elindítják a Pannónia programot, amelynek segítségével mintegy 8000 fiatal juthat el külföldi egyetemekre, majd bejelentette:

„a pannóniások első csapata már az elkövetkező hetekben elindul világhódító körútjára.”

2024. január 29-ig lehetett benyújtani a felsőoktatásban résztvevő hallgatóknak a pályázatukat a Pannónia Ösztöndíjprogramra, amelyet azután hoztak létre, hogy 2023. januárjában az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta huszonegy, korábban modellváltáson átesett magyar egyetem külföldi mobilitási programjának, vagyis az Erasmus+ és a Horizont Európa programnak a támogatásait.

Az ennek okán létrejött ösztöndíjprogram lehetőséget biztosít az egyetemek hallgatói, oktatói és munkatársai számára, hogy támogatott keretek között tanuljanak, kutassanak, oktassanak, vagy szakmai gyakorlatot teljesítsenek külföldön.

Ki és milyen tevékenységet végezhet a programban?

Hallgatók számára:

  • hosszú távú hallgatói mobilitás: tanulmányi vagy szakmai gyakorlat (2-12 hónap), illetve kutatási célú (2-3 hónap, csak mester-, doktori- és osztatlan képzésnél) mobilitás
  • rövid távú hallgatói mobilitás: tanulmányi vagy kutatási célú (2-30 nap) mobilitás, illetve konferenciarészvétel vagy nyári egyetem
  • kiválósági ösztöndíj: a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók számára elérhető mobilitás, ami meghatározott képzési területeken, a nemzetközi felsőoktatási rangsorok 250 legjobb egyetemén valósul meg. a résztvevők a havi ösztöndíjtámogatás mellett lakhatási-, utazási- és tandíjtámogatásban is részesülnek (1-6 hónap, csak mester- doktori- és osztatlan képzésnél)

Oktatók, kutatók és munkatársaknak szóló lehetőségek:

  • képzési, oktatási vagy kutatási célú mobilitás (2-60 nap)
  • a kimenő mobilitás megvalósítása mellett a hazai intézményeknek lehetősége van a külföldi oktatókat fogadni rövidtávú bejövő mobilitás formájában

Mennyi ösztöndíjat kaphatnak a résztvevők?

Fontos kiemelni, hogy az ösztöndíj mértékre a célországtól és a mobilitás típusától is függ.

Az ösztöndíj összege ezek alapján lehet:

  • hosszútávú hallgatói mobilitások: havi 350.000-400.000 forint
  • rövid távú hallgatói mobilitások: napi 5.000-35.000 forint
  • kiválósági ösztöndíj: havi 450.000-500.000 forint (A kiválósági ösztöndíjasok további támogatást igényelhetnek a tandíj, az utazás és a lakhatás fedezésére.)
  • oktatói-kutatói-munkatársi ösztöndíjak: napi 16.500-70.000 forint

Hova lehet utazni?

A célországokat a program 3 kategóriába sorolja: magas-, közepes- és alacsony megélhetésű országok. Ezek között szerepel például Norvégia, Svédország és Japán is, de akár Indiába vagy Thaiföldre is eljuthatnak a hallgatók. A különböző kategóriákban felsorolt országok teljes listáját itt tudjátok megtekinteni.

A programban részt vevők kiválasztását és a mobilitásaik támogatását a Tempus Közalapítvány felügyelete alatt maguk a felsőoktatási intézmények végzik saját belső szabályrendszerük alapján – nyilatkozta korábban Hankó.

Az ösztöndíjprogram hivatalos leírását és az ezzel kapcsolatos információkat itt találjátok.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.