Az elmúlt tíz évben közel másfélszeresére nőtt a magyar diákok száma az osztrák egyetemeken

2600 magyar diák jár egyetemre Ausztriában, aminél csak a német és az olasz hallgatók száma magasabb.

Átlépte a bűvös 130 ezre határt a teljes állásban foglalkoztatott magyarok száma Ausztriában, amire eddig még sosem volt példa még a németek esetében sem - írja a Privátbankár.

Érdemes megjegyezni, hogy az csúcs 2023 júliusában volt, akkor 126 656 magyar állampolgárságú munkavállalót tartottak nyilván a szomszédos országban. Idén júniusban már ennél valamivel több, közel 128 ezer dolgozott Ausztriában, ami júliusra 130 247-re emelkedett. Nyáron főleg a mezőgazdaság és az építőipar szívja fel a magyar munkaerőt Ausztriában, míg télen a turizmus.

A lap több más érdekes statisztikát is közölt. Többek között azt, hogy tíz év alatt több mint a duplájára nőtt a magyarok létszáma Ausztriában, ami január elsején már meghaladja a 107 300-at, az átlagéletkoruk pedig 35 év. Ráadásul a 4-5 évesek másfélszázaléka Auszriában magyar.

A magyar egyetemisták száma pedig 10 év alatt a másfélszeresére nőtt, így jelenleg körülbelül 2600 magyar diák jár egyetemre Ausztriában.

Az Engame Akadémia 2022/23-as tanévben végzett felmérése szerint jelenleg legalább 16 233 magyar diák tanul valamilyen külföldi egyetemen, és míg korábban egyértelműen az Egyesült Királyság volt a legnépszerűbb célpont, a szigetország Európai Unióból való 2020-as kilépése után előtérbe kerültek a nyugat-európai országok; Németország, Ausztria, Hollandia és Dánia.

Az oktatási központ adatai szerint a 2022/23-as tanévben mintegy 2433 magyar diák tanult valamelyik nagy nevű holland egyetemen. A legnépszerűbbek a rotterdami székhelyű Erasmus Egyetem, az Amszterdami Egyetem, a Leideni Egyetem és a Maastrichti egyetem, vagyis a hollandiai egyetemi rangsorok élén szereplő és világszínvonalban is kiemelkedő jelentőségű felsőoktatási intézmények.

 

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.