Átalakulhat a pedagógusképzés, gyakorlatorientált programot tesztel a kormány

A felsőoktatásért felelős miniszter által felügyelt pilot program már az idei évben kezdetét veszi.

  • Tornyos Kata

A legfrissebb Magyar Közlöny alapján úgy tűnik, hogy a kormány az osztatlan tanárképzés átalakításán dolgozik. Egy új, gyakorlatorientáltabb irányt követnének, amit már a 2024/2025-ös tanévben elindíthatnak a felsőoktatásért felelős miniszter által felügyelt pilot programban részt vevő felsőoktatási intézmények.

A jelenlegi rendszerben a tanári szakképzettség elemei:

  • a tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás,
  • a tanári munkához szükséges pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati, szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) tudás, képesség, attitűd (viszonyulás),
  • valamint a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat részeként a pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatok, a tanítási gyakorlatok, köznevelési intézményben, szakképző intézményben teljesített összefüggő egyéni iskolai gyakorlat.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet szerint az új programban már ezek lesznek a tanári szakképzettség elemei:
  • szakmai felkészítés,
  • a tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, szakmódszertani) tudás,
  • a pedagóguskompetenciák fejlesztését szolgáló ismeretek,
  • szakdolgozat;
  • gyakorlati felkészítés,
  • iskolai pályaismereti, pályaszocializációs gyakorlat, szakmódszertani gyakorlat,
  • iskolai tanítási gyakorlat,
  • a köznevelési intézményben, szakképző intézményben teljesített összefüggő egyéni iskolai gyakorlat,
  • portfólió.

"A felsőoktatási intézmények az Oktatási Hivatalban nyilvántartott pedagógusképzéseiket gyakorlatorientált tanítóképzési és gyakorlatorientált osztatlan tanárképzési formában is elindíthatják pilot jelleggel a 2024/2025. és az azt követő négy tanévben, ha a képzések programját a szenátus elfogadta, feltéve, hogy a közfeladat-finanszírozási szerződésük ezt lehetővé teszi” – zárják a rendeletet.

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.