Mennyi kredit után kell fizetni az egyetemen?

Ha állami ösztöndíjas képzésen is tanultok, az ingyenesen megszerezhető kreditek száma nem végtelen. Komoly összegeket is ki lehet fizetni akkor, ha túllépitek az előírt keretet. Mutatjuk, mit kell tudnotok a kreditekről.

A felsőoktatásban minden sikeresen teljesített tárgyért egy adott kreditet kaptok. Ez az érték arányos a tárgy elsajátításának nehézségével és a heti óraszámmal. A tárgy sikeres teljesítése esetén megkapjátok a hozzárendelt kreditpontot.

A megfelelő kreditszám elérése elengedhetetlen a diploma megszerzéséhez, aminek minimuma minden képzésen meg van határozva:

  • a hároméves alapképzésen 180-at,
  • egy ötéves osztatlan képzésen 240-et,
  • a hatéves (pl. orvosi) képzésen 360-at,
  • egy kétéves mesterképzésen pedig 120 kreditet kell összegyűjtenetek.

Ez azt jelenti, hogy félévente átlagosan 30 kreditnyi kurzust kell elvégeznetek, de ettől többet vagy kevesebbet is teljesíthettek. Arra azonban figyelnetek kell, hogy a képzés elvégzéséhez előírt krediteken felül maximum tíz százalékkal teljesíthettek túl.

Ha ettől többet szereztek, akkor kredittúllépési díjat kell fizetnetek a záróvizsga előtt. Ennek az összegét kreditenként határozzák meg és intézményenként változik.

Azt is fontos tudnotok, hogy nem csak az elvégzett, hanem a felvett kreditek is számítanak. Így ha felvettetek egy tárgyat, de nem teljesítettétek a vizsgakövetelményeket, vagy teljesítettétek, de elégtelent kaptatok rá, a krediteket így is beleszámolják az ingyenes keretszámba.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.