Az üzlet világában helyezkedne el a diplomája megszerzése után az olimpiai bajnok vívó Nagy Dávid

Az olimpiai aranyérmes férfi párbajtőr csapat 25 éves vívója a Budapesti Műszaki Egyetem gazdálkodási és menedzsment képzésén tanul az élsport mellett.

  • Székács Linda

"Az utóbbi egy évben kicsit háttérbe szorult nálam a tanulás, félévet ugyan nem passziváltattam, de átcsúsztam az állami finanszírozásból az önköltségbe" - nyilatkozta a párizsi olimpiáról való hazatérése után a magyar férfi párbajtőr csapat aranyérmeseként a bme.hu-nak Nagy Dávid.

Az olimpiai bajnok vívó az élsport mellett a Budapesti Műszaki Egyetem gazdálkodás és menedzsment alapszakán tanul, ő az egyetem 20. olimpiai bajnoka. Csapattársaival, Andrásfi Tiborral, Koch Mátéval és Siklósi Gergellyel múlt pénteken, vagyis augusztus 2-án 25:26-ra győztek a címvédő japánok ellen a 2024-es párizsi olimpián.

A felkészülésről és az olimpiáról a BME bajnoka azt mondja; jól kiéheztették magukat a versenyre, a kvalifikáció lezárulta után nem úgy jöttek az eredmények, ahogy addig, de ennek oka feltehetően a mögöttük álló húzós időszak és az lehetett, hogy inkább az egyéni szerepléseikre készültek.

Arról, hogy ez hogyan érintette a tanulmányait, Nagy Dávid azt mondja; korábban megvolt az egyensúly számára az élsport és az egyetem között, a mérleg nyelve viszont az olimpiát megelőzően inkább a sport felé billent, emiatt elveszítette az állami ösztöndíját, átcsúszott önköltséges képzésre.

Ebben az időszakban a vívás szinte teljes fókuszt igényelt

- indokolja.

A diplomájáig a szakmai gyakorlattal még három féléve van hátra.

Az egyetem utáni időszakot még nem látja maga előtt, de szívesen kipróbálná magát a üzleti szférában. Egyelőre azonban a vívásra koncentrál.

 

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.