Az olimpiai aranyérmes férfi párbajtőr csapat 25 éves vívója a Budapesti Műszaki Egyetem gazdálkodási és menedzsment képzésén tanul az élsport mellett.
"Az utóbbi egy évben kicsit háttérbe szorult nálam a tanulás, félévet ugyan nem passziváltattam, de átcsúsztam az állami finanszírozásból az önköltségbe" - nyilatkozta a párizsi olimpiáról való hazatérése után a magyar férfi párbajtőr csapat aranyérmeseként a bme.hu-nak Nagy Dávid.
Az olimpiai bajnok vívó az élsport mellett a Budapesti Műszaki Egyetem gazdálkodás és menedzsment alapszakán tanul, ő az egyetem 20. olimpiai bajnoka. Csapattársaival, Andrásfi Tiborral, Koch Mátéval és Siklósi Gergellyel múlt pénteken, vagyis augusztus 2-án 25:26-ra győztek a címvédő japánok ellen a 2024-es párizsi olimpián.
A felkészülésről és az olimpiáról a BME bajnoka azt mondja; jól kiéheztették magukat a versenyre, a kvalifikáció lezárulta után nem úgy jöttek az eredmények, ahogy addig, de ennek oka feltehetően a mögöttük álló húzós időszak és az lehetett, hogy inkább az egyéni szerepléseikre készültek.
Arról, hogy ez hogyan érintette a tanulmányait, Nagy Dávid azt mondja; korábban megvolt az egyensúly számára az élsport és az egyetem között, a mérleg nyelve viszont az olimpiát megelőzően inkább a sport felé billent, emiatt elveszítette az állami ösztöndíját, átcsúszott önköltséges képzésre.
Ebben az időszakban a vívás szinte teljes fókuszt igényelt
- indokolja.
A diplomájáig a szakmai gyakorlattal még három féléve van hátra.
Az egyetem utáni időszakot még nem látja maga előtt, de szívesen kipróbálná magát a üzleti szférában. Egyelőre azonban a vívásra koncentrál.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
