Az üzlet világában helyezkedne el a diplomája megszerzése után az olimpiai bajnok vívó Nagy Dávid

Az olimpiai aranyérmes férfi párbajtőr csapat 25 éves vívója a Budapesti Műszaki Egyetem gazdálkodási és menedzsment képzésén tanul az élsport mellett.

  • Székács Linda

"Az utóbbi egy évben kicsit háttérbe szorult nálam a tanulás, félévet ugyan nem passziváltattam, de átcsúsztam az állami finanszírozásból az önköltségbe" - nyilatkozta a párizsi olimpiáról való hazatérése után a magyar férfi párbajtőr csapat aranyérmeseként a bme.hu-nak Nagy Dávid.

Az olimpiai bajnok vívó az élsport mellett a Budapesti Műszaki Egyetem gazdálkodás és menedzsment alapszakán tanul, ő az egyetem 20. olimpiai bajnoka. Csapattársaival, Andrásfi Tiborral, Koch Mátéval és Siklósi Gergellyel múlt pénteken, vagyis augusztus 2-án 25:26-ra győztek a címvédő japánok ellen a 2024-es párizsi olimpián.

A felkészülésről és az olimpiáról a BME bajnoka azt mondja; jól kiéheztették magukat a versenyre, a kvalifikáció lezárulta után nem úgy jöttek az eredmények, ahogy addig, de ennek oka feltehetően a mögöttük álló húzós időszak és az lehetett, hogy inkább az egyéni szerepléseikre készültek.

Arról, hogy ez hogyan érintette a tanulmányait, Nagy Dávid azt mondja; korábban megvolt az egyensúly számára az élsport és az egyetem között, a mérleg nyelve viszont az olimpiát megelőzően inkább a sport felé billent, emiatt elveszítette az állami ösztöndíját, átcsúszott önköltséges képzésre.

Ebben az időszakban a vívás szinte teljes fókuszt igényelt

- indokolja.

A diplomájáig a szakmai gyakorlattal még három féléve van hátra.

Az egyetem utáni időszakot még nem látja maga előtt, de szívesen kipróbálná magát a üzleti szférában. Egyelőre azonban a vívásra koncentrál.

 

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu