Az üzlet világában helyezkedne el a diplomája megszerzése után az olimpiai bajnok vívó Nagy Dávid

Az olimpiai aranyérmes férfi párbajtőr csapat 25 éves vívója a Budapesti Műszaki Egyetem gazdálkodási és menedzsment képzésén tanul az élsport mellett.

  • Székács Linda

"Az utóbbi egy évben kicsit háttérbe szorult nálam a tanulás, félévet ugyan nem passziváltattam, de átcsúsztam az állami finanszírozásból az önköltségbe" - nyilatkozta a párizsi olimpiáról való hazatérése után a magyar férfi párbajtőr csapat aranyérmeseként a bme.hu-nak Nagy Dávid.

Az olimpiai bajnok vívó az élsport mellett a Budapesti Műszaki Egyetem gazdálkodás és menedzsment alapszakán tanul, ő az egyetem 20. olimpiai bajnoka. Csapattársaival, Andrásfi Tiborral, Koch Mátéval és Siklósi Gergellyel múlt pénteken, vagyis augusztus 2-án 25:26-ra győztek a címvédő japánok ellen a 2024-es párizsi olimpián.

A felkészülésről és az olimpiáról a BME bajnoka azt mondja; jól kiéheztették magukat a versenyre, a kvalifikáció lezárulta után nem úgy jöttek az eredmények, ahogy addig, de ennek oka feltehetően a mögöttük álló húzós időszak és az lehetett, hogy inkább az egyéni szerepléseikre készültek.

Arról, hogy ez hogyan érintette a tanulmányait, Nagy Dávid azt mondja; korábban megvolt az egyensúly számára az élsport és az egyetem között, a mérleg nyelve viszont az olimpiát megelőzően inkább a sport felé billent, emiatt elveszítette az állami ösztöndíját, átcsúszott önköltséges képzésre.

Ebben az időszakban a vívás szinte teljes fókuszt igényelt

- indokolja.

A diplomájáig a szakmai gyakorlattal még három féléve van hátra.

Az egyetem utáni időszakot még nem látja maga előtt, de szívesen kipróbálná magát a üzleti szférában. Egyelőre azonban a vívásra koncentrál.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.