A 16 fős magyar válogatott többsége olyan fiatal, hogy még most érettségizett, vagy egyetemre jár. Mutatjuk, melyik intézményekben folytatnak tanulmányokat.
Legalább négy éremért érkezik a párizsi olimpiára a 16 fős magyar kajak-kenu válogatott, akik kedden, a 2024-es olimpia 11. napján szállnak először vízre egyéni és csapatversenyeken is.
A csapatnak több korábbi olimpiai bajnok is tagja. Csipes Tamara a legutóbbi, tokiói olimpián két ezüstérmet szerzett, egyet egyéniben és egyet csapatban. Varga Ádám Tokióban szintén ezüstérmes lett, míg Kopasz Bálint és Tótka Sándor aranyérmet, azaz bajnoki címet szereztek.
A magyar kajak-kenu válogatott tagjai azonban nem csupán a vízen, de az oktatásban is eredményesen szerepelnek.
A csapat legfiatalabb tagja, a 19 éves Kiss Ágnes a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban érettségizett. Az ezüstméres Varga Ádám a Budapesti Műszaki Egyetem fizika szakos hallgatója, Kopasz Bálint, Kuli István és Nádas Bence pedig a Szegedi Tudományegyetem diákjai.
Szintén egyetemre jár még Fejes Dániel és Adolf Balázs, akik az Óbudai Egyetem hallgatói, Takács Kincső pedig a győri Széchenyi István Egyetemen folytat tanulmányokat.
Gazsó Alida Dóra és Csizmadia Kolos az Eötvös Loránd Tudományegyetem alumnusai, Csipes Tamara és Tótka Sándor pedig az Edutus Egyetemen szerezték meg a diplomájukat.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
