Vízre szálltak a kajak-kenusok: ezeken az egyetemeken tanulnak a magyar olimpikonok

A 16 fős magyar válogatott többsége olyan fiatal, hogy még most érettségizett, vagy egyetemre jár. Mutatjuk, melyik intézményekben folytatnak tanulmányokat.

  • Székács Linda

Legalább négy éremért érkezik a párizsi olimpiára a 16 fős magyar kajak-kenu válogatott, akik kedden, a 2024-es olimpia 11. napján szállnak először vízre egyéni és csapatversenyeken is.

A csapatnak több korábbi olimpiai bajnok is tagja. Csipes Tamara a legutóbbi, tokiói olimpián két ezüstérmet szerzett, egyet egyéniben és egyet csapatban. Varga Ádám Tokióban szintén ezüstérmes lett, míg Kopasz Bálint és Tótka Sándor aranyérmet, azaz bajnoki címet szereztek.

A magyar kajak-kenu válogatott tagjai azonban nem csupán a vízen, de az oktatásban is eredményesen szerepelnek.

A csapat legfiatalabb tagja, a 19 éves Kiss Ágnes a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban érettségizett. Az ezüstméres Varga Ádám a Budapesti Műszaki Egyetem fizika szakos hallgatója, Kopasz Bálint, Kuli István és Nádas Bence pedig a Szegedi Tudományegyetem diákjai.

Szintén egyetemre jár még Fejes Dániel és Adolf Balázs, akik az Óbudai Egyetem hallgatói, Takács Kincső pedig a győri Széchenyi István Egyetemen folytat tanulmányokat.

Gazsó Alida Dóra és Csizmadia Kolos az Eötvös Loránd Tudományegyetem alumnusai, Csipes Tamara és Tótka Sándor pedig az Edutus Egyetemen szerezték meg a diplomájukat.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.