Vízre szálltak a kajak-kenusok: ezeken az egyetemeken tanulnak a magyar olimpikonok

A 16 fős magyar válogatott többsége olyan fiatal, hogy még most érettségizett, vagy egyetemre jár. Mutatjuk, melyik intézményekben folytatnak tanulmányokat.

  • Székács Linda

Legalább négy éremért érkezik a párizsi olimpiára a 16 fős magyar kajak-kenu válogatott, akik kedden, a 2024-es olimpia 11. napján szállnak először vízre egyéni és csapatversenyeken is.

A csapatnak több korábbi olimpiai bajnok is tagja. Csipes Tamara a legutóbbi, tokiói olimpián két ezüstérmet szerzett, egyet egyéniben és egyet csapatban. Varga Ádám Tokióban szintén ezüstérmes lett, míg Kopasz Bálint és Tótka Sándor aranyérmet, azaz bajnoki címet szereztek.

A magyar kajak-kenu válogatott tagjai azonban nem csupán a vízen, de az oktatásban is eredményesen szerepelnek.

A csapat legfiatalabb tagja, a 19 éves Kiss Ágnes a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban érettségizett. Az ezüstméres Varga Ádám a Budapesti Műszaki Egyetem fizika szakos hallgatója, Kopasz Bálint, Kuli István és Nádas Bence pedig a Szegedi Tudományegyetem diákjai.

Szintén egyetemre jár még Fejes Dániel és Adolf Balázs, akik az Óbudai Egyetem hallgatói, Takács Kincső pedig a győri Széchenyi István Egyetemen folytat tanulmányokat.

Gazsó Alida Dóra és Csizmadia Kolos az Eötvös Loránd Tudományegyetem alumnusai, Csipes Tamara és Tótka Sándor pedig az Edutus Egyetemen szerezték meg a diplomájukat.

 

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.