Ezen az egyetemen tanul a kalapácsvetés magyar ezüstérmes olimpiai bajnoka

Az élsport mellett a tanulmányaira is odafigyel Halász Bence és számos további magyar olimpikon. Összeszedtük, hol tanulnak a párizsi olimpia magyar atlétái.

  • Székács Linda

Halász Bence magyar nehézatléta vasárnap este ezüstérmet szerzett a 2024-es párizsi olimpián a kalapácsvetők döntőjében a 79,97 méteres dobásával. Megelőzni csak a kanadai Ethan Katzberg tudta, aki 84,12 métert dobott rögtön az első körben, és ezzel tulajdonképpen az aranyérem sorsa eldőlt, így az atléták a továbbiakban az ezüstért és bronzért versengtek.

Az olimpiai döntőben a 27. születésnapját is ünneplő Halász egyébént a sport mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi székhelyén, vagyis az ELTE Savaria Egyetemi Központ Pedagógiai és Pszichológiai Karán tanul. Egyike annak a tizenegy élsportolónak, akik az idei olimpián az ELTE jelenlegi vagy korábbi hallgatói. Közéjük tartozik például Venyercsán Bence és Récsei Rita gyalogló is.

A korábban már bemutatott úszóktriatlonistákvívók, cselgáncsozók, sportlövők, vitorlázók és Pigniczki Fanni tornászhoz hasonlóan az atléták közül is többen még egyetemre járnak, vagy esetleg már megszerezték a diplomájukat az élsport mellett. Bánhidi-Farkas Petra távolugró a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója. Gyurátz Réka női kalapácsvető és Krizsán Xénia hétpróbázó a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem hallgatói.

Helebrand Máté gyalogló a Nyíregyházi Egyetemen tanult. Kerekes Gréta és Kozák Luca gátfutók mindketten a Debreceni Egyetem büszkeségei.

A 20 éves Spiller Tiziana maratoni távú gyalogló a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karán folytat tanulmányokat. Klekner Hanga rúdugró a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett okleveles pszichológusként, Wagner-Gyürkés Viktória akadályfutó pedig a Semmelweis Egyetemen szerzett dietetikus végzettséget.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.