Az élsport mellett a tanulmányaira is odafigyel Halász Bence és számos további magyar olimpikon. Összeszedtük, hol tanulnak a párizsi olimpia magyar atlétái.
Halász Bence magyar nehézatléta vasárnap este ezüstérmet szerzett a 2024-es párizsi olimpián a kalapácsvetők döntőjében a 79,97 méteres dobásával. Megelőzni csak a kanadai Ethan Katzberg tudta, aki 84,12 métert dobott rögtön az első körben, és ezzel tulajdonképpen az aranyérem sorsa eldőlt, így az atléták a továbbiakban az ezüstért és bronzért versengtek.
Az olimpiai döntőben a 27. születésnapját is ünneplő Halász egyébént a sport mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi székhelyén, vagyis az ELTE Savaria Egyetemi Központ Pedagógiai és Pszichológiai Karán tanul. Egyike annak a tizenegy élsportolónak, akik az idei olimpián az ELTE jelenlegi vagy korábbi hallgatói. Közéjük tartozik például Venyercsán Bence és Récsei Rita gyalogló is.
A korábban már bemutatott úszók, triatlonisták, vívók, cselgáncsozók, sportlövők, vitorlázók és Pigniczki Fanni tornászhoz hasonlóan az atléták közül is többen még egyetemre járnak, vagy esetleg már megszerezték a diplomájukat az élsport mellett. Bánhidi-Farkas Petra távolugró a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója. Gyurátz Réka női kalapácsvető és Krizsán Xénia hétpróbázó a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem hallgatói.
Helebrand Máté gyalogló a Nyíregyházi Egyetemen tanult. Kerekes Gréta és Kozák Luca gátfutók mindketten a Debreceni Egyetem büszkeségei.
A 20 éves Spiller Tiziana maratoni távú gyalogló a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karán folytat tanulmányokat. Klekner Hanga rúdugró a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett okleveles pszichológusként, Wagner-Gyürkés Viktória akadályfutó pedig a Semmelweis Egyetemen szerzett dietetikus végzettséget.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
