32600 négyzetméteren, 8 épületet fognak lebontani a VIII. kerületben, hogy helyet csináljanak az egyetem új campusának.
Elindul a Pázmány-projekt: augusztusban az épületek kiürítései, szeptemberben pedig már a bontási munkálatok is elkezdődnek – írja a Népszava.
Július 29-én kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a projektet, két napra rá, július 31-én pedig Lánszki Regő építészeti államtitkár tartott sajtótájékoztatót a Károlyi-palota előtt. Ezt követően egyből körbe is kordonozták a Nemzeti Múzeum mögött lévő területet.
A civilek tiltakozása ellenére kezdik meg a Pázmány egyetem új campusának megépítését. A minisztérium terve szerint jövő év tavaszára lebontják a Magyar Rádió mára már ikonikusnak számító épületegyüttesét, és további három régi bérházat is.
Lánszki a tájékoztatón arra is kitért, hogy a közelben élőknek addig kell átgondolni, mit is akarnak. Ezzel arra utalt, hogy korábban Lázár János miniszter már bejelentette, hogy a beruházás közvetlen környezetében több társasház lakástulajdonosának is vételi ajánlatot tesznek. Azoknak, akik nem akarják eladni otthonaikat, a WHB felméri a lakásaikat, hogy a bontáskor keletkező esetleges sérüléseket a kivitelezőnek garanciálisan köteles legyen a munka végén kijavítani.
A bontás ilyen korai megkezdése azonban meglepő, ugyanis a civil Zöld Palotanegyedért Csoport három pert indított az új campus-beruházása ellen, amelyben a bontási engedélyt is megtámadták. Bár a bíróság elutasította az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmüket, az ehhez kapcsolódó per csak szeptemberben fog elkezdődni.
Pikó András polgármester szerint az állam részéről
„nincs érdemi szándék, és nem is volt soha, olyan megoldásra, amely a helyi lakosok szempontjait minimálisan is méltányolta volna a Pázmány-projekt kapcsán”.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
