32600 négyzetméteren, 8 épületet fognak lebontani a VIII. kerületben, hogy helyet csináljanak az egyetem új campusának.
Elindul a Pázmány-projekt: augusztusban az épületek kiürítései, szeptemberben pedig már a bontási munkálatok is elkezdődnek – írja a Népszava.
Július 29-én kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a projektet, két napra rá, július 31-én pedig Lánszki Regő építészeti államtitkár tartott sajtótájékoztatót a Károlyi-palota előtt. Ezt követően egyből körbe is kordonozták a Nemzeti Múzeum mögött lévő területet.
A civilek tiltakozása ellenére kezdik meg a Pázmány egyetem új campusának megépítését. A minisztérium terve szerint jövő év tavaszára lebontják a Magyar Rádió mára már ikonikusnak számító épületegyüttesét, és további három régi bérházat is.
Lánszki a tájékoztatón arra is kitért, hogy a közelben élőknek addig kell átgondolni, mit is akarnak. Ezzel arra utalt, hogy korábban Lázár János miniszter már bejelentette, hogy a beruházás közvetlen környezetében több társasház lakástulajdonosának is vételi ajánlatot tesznek. Azoknak, akik nem akarják eladni otthonaikat, a WHB felméri a lakásaikat, hogy a bontáskor keletkező esetleges sérüléseket a kivitelezőnek garanciálisan köteles legyen a munka végén kijavítani.
A bontás ilyen korai megkezdése azonban meglepő, ugyanis a civil Zöld Palotanegyedért Csoport három pert indított az új campus-beruházása ellen, amelyben a bontási engedélyt is megtámadták. Bár a bíróság elutasította az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmüket, az ehhez kapcsolódó per csak szeptemberben fog elkezdődni.
Pikó András polgármester szerint az állam részéről
„nincs érdemi szándék, és nem is volt soha, olyan megoldásra, amely a helyi lakosok szempontjait minimálisan is méltányolta volna a Pázmány-projekt kapcsán”.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Az Oktatási Hivatal augusztus 27-én délelőtt közzétette a pótfelvételi eredményeit is.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
