Milyen dokumentumok kellenek a kollégiumi jelentkezéshez?

Mutatjuk, milyen hivatalos iratokat kell beszereznetek, ha albérlet helyett inkább a kollégium mellett döntenétek.

Ha olyan egyetemre vettek fel benneteket, ami messze van a lakóhelyetektől, akkor számotokra is jó opció lehet a kollégium. A jelentkezéshez azonban több dokumentumot is be kell szereznetek, amelyről természetesen az egyetemtől is kaptok tájékoztatást, de hogy  ne kelljen az utolsó pillanatban kapkodnotok, érdemes már most összekészítenetek az alábbiakat:

Érettségi bizonyítvány

A kollégiumi férőhely elnyeréséhez is pontokat kell "gyűjtenetek", ahol számít többek között a tanulmányi eredményetek, amit nálatok - ha még nem volt aktív egyetemi félévetek - az érettségi bizonyítványotok alapján állapítanak meg.

Jövedelemigazolás és tanulói jogviszony igazolás

A kollégiumi jelentkezés során szükség van a szüleitek 3 hónapnál nem régebbi kereseti igazolására, illetve ha vannak iskolába járó testvéreitek, akkor be kell szereznetek a tanulói jogviszonyukról szóló igazolást is, hiszen ezekért is kaptok pontot a kollégiumi jelentkezéskor.

Hatósági bizonyítvány

A helyi önkormányzatnál kell igényelnetek a hatósági bizonyítványt, amiben többek között hivatalosan is tanúsítják, hogy mennyire messze laktok az egyetemtől.

Tartós betegség

Ha van valamilyen tartós betegségetek (például gluténérzékenység), erről is hivatalos igazolást kell benyújtanotok, ahogy arról is, ha esetleg árvák, vagy félárvák vagytok.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.