Hónapokig nem ült össze a Magyar Akkreditációs Bizottság, csúszhat számos új egyetemi szak elindítása

A négy hónapon át tartó "szünet" miatt csúszhat a keresztféléves és a jövő szeptemberben induló új szakok akkreditációja.

  • Székács Linda

Márciustól júniusig nem működött a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság - tájékoztatta az egyetemek vezetőit a MAB elnöke

A hvg.hu birtokába jutott információk szerint Csépe Valéria elnök június 28-án írt levelet a magyar felsőoktatási intézmények rektorainak, amiben azt írta: a húszfős testület tagjainak mandátuma február végén lejárt, ezért a magyar felsőoktatás működését befolyásoló, a magyar egyetemeken folyó képzések külső minőségbiztosításáért felelős MAB azóta nem működött.

Február óta tehát nem akkreditáltak szakindításokat, alapításokat és egyetemi tanári kinevezéseket. Ilyen pályázatokat ráadásul legközelebb csak januárban lehet majd leadni.

A lap szerint a helyzetet végül egy jogszabály rendezte, ami szerint a MAB új tagjainak kijelölésére október 31-ig nem kerül sor. Addig a már kinevezett, lejárt mandátumú tagok megbízatása hosszabbodik. Az első ülést június 28-án tartották meg és elkezdték az értékelési folyamatokat. Csépe Valéria ugyanakkor a feltorlódott ügyek és a nyár miatt a rektorok türelmét kérte.

A HVG megkeresésére a MAB igazgatója, Mosolygóné dr. Gődény Ágnes megerősítette, hogy Csépe Valéria valóban küldött levelet a megbízott rektoroknak, de ennek tartalmáról nem adott tájékoztatást.

Az új szakok indítása és alapítása egyébként az Oktatási Hivatal jogköre, de azok minőségét a MAB ellenőrzi. Ugyanakkor korábban volt már példa arra, hogy MAB-határozat nélkül is döntés született, ez viszont nem jellemző.

Egy névtelenséget kérő forrás szerint a négy hónapos leállás nem érinti a már meghirdetett, szeptembertől induló képzéseket, de a februárban induló keresztféléves, vagy a 2024/25-ös tanév szeptemberében induló képzéseket igen. Emiatt elképzelhető, hogy ezek elindítása csúszni fog.

Ez senkinek nem jó. Ez csak azt eredményezi, hogy semmi új ne történjen, ne fejlődjön a magyar felsőoktatás. Elvesztegettünk egy évet

– fogalmazott.

A felsőoktatási törvény szerint egyébként a MAB húsz tagja közül kilencet a felsőoktatásért felelős miniszter, kettőt az MTA, egyet a Magyar Művészeti Akadémia, hármat a rektori konferencia, kettő tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, egy tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége delegál.

A MAB tagja rektor vagy kancellár nem lehet.

 

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.