A négy hónapon át tartó "szünet" miatt csúszhat a keresztféléves és a jövő szeptemberben induló új szakok akkreditációja.
Márciustól júniusig nem működött a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság - tájékoztatta az egyetemek vezetőit a MAB elnöke
A hvg.hu birtokába jutott információk szerint Csépe Valéria elnök június 28-án írt levelet a magyar felsőoktatási intézmények rektorainak, amiben azt írta: a húszfős testület tagjainak mandátuma február végén lejárt, ezért a magyar felsőoktatás működését befolyásoló, a magyar egyetemeken folyó képzések külső minőségbiztosításáért felelős MAB azóta nem működött.
Február óta tehát nem akkreditáltak szakindításokat, alapításokat és egyetemi tanári kinevezéseket. Ilyen pályázatokat ráadásul legközelebb csak januárban lehet majd leadni.
A lap szerint a helyzetet végül egy jogszabály rendezte, ami szerint a MAB új tagjainak kijelölésére október 31-ig nem kerül sor. Addig a már kinevezett, lejárt mandátumú tagok megbízatása hosszabbodik. Az első ülést június 28-án tartották meg és elkezdték az értékelési folyamatokat. Csépe Valéria ugyanakkor a feltorlódott ügyek és a nyár miatt a rektorok türelmét kérte.A HVG megkeresésére a MAB igazgatója, Mosolygóné dr. Gődény Ágnes megerősítette, hogy Csépe Valéria valóban küldött levelet a megbízott rektoroknak, de ennek tartalmáról nem adott tájékoztatást.
Az új szakok indítása és alapítása egyébként az Oktatási Hivatal jogköre, de azok minőségét a MAB ellenőrzi. Ugyanakkor korábban volt már példa arra, hogy MAB-határozat nélkül is döntés született, ez viszont nem jellemző.
Egy névtelenséget kérő forrás szerint a négy hónapos leállás nem érinti a már meghirdetett, szeptembertől induló képzéseket, de a februárban induló keresztféléves, vagy a 2024/25-ös tanév szeptemberében induló képzéseket igen. Emiatt elképzelhető, hogy ezek elindítása csúszni fog.
Ez senkinek nem jó. Ez csak azt eredményezi, hogy semmi új ne történjen, ne fejlődjön a magyar felsőoktatás. Elvesztegettünk egy évet
– fogalmazott.
A felsőoktatási törvény szerint egyébként a MAB húsz tagja közül kilencet a felsőoktatásért felelős miniszter, kettőt az MTA, egyet a Magyar Művészeti Akadémia, hármat a rektori konferencia, kettő tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, egy tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége delegál.
A MAB tagja rektor vagy kancellár nem lehet.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
