Megmentette egy utas életét egy Kanári-szigetekre tartó repülőjáraton, dékáni dícséretet kapott az SZTE orvostanhallgatója

Szabó András, a Szeged Tudományegyetem hatodéves hallgatója egy orvosi konferenciára utazott Gran Canaria szigetére, amikor egy utas epilepsziás rohamot kapott a repülőgépen.

  • Székács Linda

"Dékáni dicséretet kapott Szabó András hatodéves orvostanhallgató a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar (SZTE SZAOK) 2024. június 27-i diplomaosztóján. A hódmezővásárhelyi fiatalember idén februárban megmentette egy epilepsziás rohamot kapott ember életét egy Gran Canariára tartó repülőjáraton" - írja a lapunknak küldött közleményében a Szegedi Tudományegyetem.

A hódmezővásárhelyi Szabó András februárban egy a tanulmányaival kapcsolatos orvosi konferenciára utazott a Spanyolországhoz tartozó Gran Canariára. A hatodéves orvostanhallgató egyetemista Frankfurtban szállt át a Kanári-szigetekre tartó repülőgépre és a felszállás után nem sokkal elaludt.

"A felszállás után hamar elaludtam, majd körülbelül húsz perc múlva arra ébredtem, hogy valaki az előttem lévő sorban kiabál, hogy: „Help!” Csak annyit láttam, hogy az előttem lévő sor teljes szélességében rángatózik, de nem tudtam, mi történt" - idézte fel András.

Amikor a repülőgép személyzete a hangosbemondón azt kérdezte, van-e orvos vagy egészségügyi személyzet a gépen, az orvostanhallgató jelentkezett segíteni és a mellette ülő utas segítségével a gép hátuljába vitte a beteget és az egyetemen tanultak szerint megvizsgálta.

Az utasnak légúti akadálya volt, elharapta a nyelvét és a véroxigén szintje sem volt megfelelő.

"Szerencsére a repülőgép személyzete rendelkezésemre bocsátotta az orvosi táskát, így a vizsgálathoz szükséges felszerelések kéznél voltak. Megkérdeztem a hozzátartozójától, hogy milyen betegségei vannak a páciensnek. A repülő- és űrorvostan kurzuson tanultuk azt a checklistát, ami alapján pontozással tudjuk megállapítani, hogy milyen súlyos a páciens állapota. Megkérdeztem a stewardessektől, hogy mennyi oxigén, milyen gyógyszerek és felszerelés áll rendelkezésre. Telefonáltak a pilótának, aki azt mondta, most kell eldöntenünk, hogy leszálljunk vagy ne, mert utána két és fél órát víz fölött fogunk repülni, és nem tudunk visszafordulni" – mondta az SZTE hallgatója, aki néhány perc alatt mérlegelte a helyzetet és úgy döntött, arra kéri a pilótát, hogy szálljanak le a legközelebbi reptéren.

Szabó András a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren adta át a beteget a mentőknek. Életmentéséért a június 27-i diplomaosztóján dékáni dicséretben részesült. Tanulmányait aneszteziológia és intenzív terápia szakágon szeretné folytatni. Az egyetem közleménye szerint nemrég tudta meg, hogy felvették rezidensnek az SZTE SZAKK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetbe, ahol tanulmányai mellett két évig segédápolóként fog dolgozni.

"Tanulmányi és kutatási tevékenysége kiemelkedő, a Tudományos Diákköri Konferencián 2023-ban első helyezést ért el, emellett idén a 31. Marosvásárhelyi TDK Konferencián különdíjat érdemelt ki. Témája: „A korai cochleáris implantáció multidiszciplináris megközelítése: aneszteziológiai kihívások” - teszik hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.