Budapest sajnos nincs a listában, megelőzi többek között Bécs, Varsó és Prága is a Quacquarelli Symonds európai részrangsorában.
London, München, Párizs - ez a három legjobb európai egyetemváros a Quacquarelli Symonds legfrissebb, június 18-án megjelent rangsora szerint.
London évek óta letaszíthatatlan a trónjáról, és a kiváló egyetemei, illetve szórakozási, kikapcsolódási és munkalehetőségei miatt még az egyébként drága lakhatási és magas tandíjköltségek ellenére is a világ legjobb egyetemvárosa. De nem történt változás a második és harmadik helyen sem; az angol metropoliszt idén is Tokió és Szöul követi a globális rangsorban.
Európára szűkítve azonban már más a helyzet. Anglia fővárosát ebben az esetben a bajor főváros, a globális listában is kiválóan szereplő (4) München követi, megelőzve többek között Párizst, Berlint és Amszterdamot is. A részletes elemzés szerint Münchenben remek munkalehetőségek várják a hallgatókat, olcsók a tandíjak és a világ számos országból érkeznek hallgatók a nemzetközi rangsorok élvonalában található Technical University of Munich és Ludwig-Maximilians-Universität München egyetemekre.
Az európai vizonylatban harmadik, globálisan pedig 7. helyre jutó Párizs Londonhoz hasonlóan elsősorban a számos kiváló egyetemével és a kikapcsolódási, szórakozási és munkalehetőségeivel vonzza a hallgatókat. Megfizethetőség szempontjából azonban nem tartozik az élbolyba.
Mutatjuk a tíz legjobb egyetemvárost Európában
Európában 34. Budapest
Magyarország fővárosa, Budapest világviszonylatban és Európában is a középmezőnybe tartozik. Míg a globális rangsorban 150 rangsorolt város közül idén 63. lett, Európára szűkítve a 34. legjobb egyetemváros Budapest, amit többek között olyan kelet-európai városok is megelőznek, mint Varsó, Prága és Bécs.
Kiemelik ugyanakkor, hogy a magyar főváros több lista szerint is a világ legélhetőbb városai közé tartozik, és tandíjak szempontjából is kifejezetten kedvező. Ráadásul rengeteg színház, múzeum, romkocsmák, kávézók, és a világ legjobb fesztiválja is várja az itt tanuló egyetemistákat.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
