Budapest sajnos nincs a listában, megelőzi többek között Bécs, Varsó és Prága is a Quacquarelli Symonds európai részrangsorában.
London, München, Párizs - ez a három legjobb európai egyetemváros a Quacquarelli Symonds legfrissebb, június 18-án megjelent rangsora szerint.
London évek óta letaszíthatatlan a trónjáról, és a kiváló egyetemei, illetve szórakozási, kikapcsolódási és munkalehetőségei miatt még az egyébként drága lakhatási és magas tandíjköltségek ellenére is a világ legjobb egyetemvárosa. De nem történt változás a második és harmadik helyen sem; az angol metropoliszt idén is Tokió és Szöul követi a globális rangsorban.
Európára szűkítve azonban már más a helyzet. Anglia fővárosát ebben az esetben a bajor főváros, a globális listában is kiválóan szereplő (4) München követi, megelőzve többek között Párizst, Berlint és Amszterdamot is. A részletes elemzés szerint Münchenben remek munkalehetőségek várják a hallgatókat, olcsók a tandíjak és a világ számos országból érkeznek hallgatók a nemzetközi rangsorok élvonalában található Technical University of Munich és Ludwig-Maximilians-Universität München egyetemekre.
Az európai vizonylatban harmadik, globálisan pedig 7. helyre jutó Párizs Londonhoz hasonlóan elsősorban a számos kiváló egyetemével és a kikapcsolódási, szórakozási és munkalehetőségeivel vonzza a hallgatókat. Megfizethetőség szempontjából azonban nem tartozik az élbolyba.
Mutatjuk a tíz legjobb egyetemvárost Európában
Európában 34. Budapest
Magyarország fővárosa, Budapest világviszonylatban és Európában is a középmezőnybe tartozik. Míg a globális rangsorban 150 rangsorolt város közül idén 63. lett, Európára szűkítve a 34. legjobb egyetemváros Budapest, amit többek között olyan kelet-európai városok is megelőznek, mint Varsó, Prága és Bécs.
Kiemelik ugyanakkor, hogy a magyar főváros több lista szerint is a világ legélhetőbb városai közé tartozik, és tandíjak szempontjából is kifejezetten kedvező. Ráadásul rengeteg színház, múzeum, romkocsmák, kávézók, és a világ legjobb fesztiválja is várja az itt tanuló egyetemistákat.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
