London letaszíthatatlan a trónjáról és továbbra is népszerűek az ázsiai metropoliszok. Bár a térségben Budapestet Prága és Varsó is megelőzi, a magyar főváros még így is olyan városokat utasított a háta mögé a Quacquarelli Symonds (QS) 2025-ös legjobb egyetemvárosainak rangsorában, mint Athén, Valencia vagy Helsinki.
Hét helyet javítva idén 63. lett Budapest a Quacquarelli Symond legjobb egyetemvárosainak 2025-ös listájában.
A kedden megjelent rangsorban a világ mintegy 150 egyetemvárosát rangsorolták, csak olyanokat azonban, amiknek a lakossága meghaladja a 250 ezer főt.
A rangsort többek között olyan szempontok alapján állították össze, mint az, hogy a város mennyire vonzó célpont a diákok számára, milyen helyezéseket értek el az ott található egyetemek a felsőoktatási rangsorokban, mennyire megfizethető, biztonságos, és mekkora a környezetszennyezés mértéke. De számít az is, hogy milyen lehetőségek vannak a végzettek számára, valamint hogy milyen arányban vannak a külföldről érkező hallgatók a városban.
Továbbra is London a legjobb egyetemváros
Anglia fővárosa, a közel 10 millió lakost számláló London 2018 óta letaszíthatatlan a legjobb egyetemvárosok rangsorának legelejéről. A városban 18 olyan egyetem található, amik rendre kiválóan szerepelnek a nemzetközi egyetemi rangsorokban, köztük az idei QS rangsorban 2. helyezést elért Imperial College London és a 9. helyen szereplő UCL (University College London).
Bár megélhetés szempontjából kifejezetten drágának számít és a Brexit óta a tandíjak összege is emelkedett, a külföldi diákok számára továbbra is vonzó és kedvelt célpont, ahová nem csupán Európából, de Ázsiából, Afrikából és az amerikai kontinensről is szívesen érkeznek.
Európai, ázsiai, ausztrál egyetemvárosok a top 10-ben
Az első helyen szereplő Londont tavalyhoz hasonlóan az idei QS rangsorban is a második helyen Tokió, a harmadik helyen pedig Szöul követi, míg München egy helyezést javítva idén a negyedik helyre került. Benne van még a top 10-ben az ausztráliai Melbourne és Sydney, továbbá
Érdekesség, hogy amerikai egyetemváros idén nincs a tíz legjobb között. Az MIT-nak (Massachusetts Institute of Technology) és a Harvadnak is otthont adó Boston idén csak a lista 16. helyét szerezte meg, tavalyhoz képest több mint 3 ponttal és 6 helyezéssel romlott a teljesítménye.
Bécs és Prága is vonzóbb, mint Budapest
Bár tavalyhoz képest két helyezést rontott, még mindig a lista elején szerepel a szomszédos Ausztria fővárosa, Bécs, ami idén a rangsor 14. helyére került. Ezzel a németországi München után Bécs a kelet-közép európai térség legvonzóbb célpontja, ami sokkal megfizethetőbb, mint a lista elején szereplő metropoliszok, és a tandíjak is jóval olcsóbbak, mint Londonban, Tokióban vagy Szöulban.
De huszonhárom hellyel megelőzi a tavalyhoz képest hét helyezést javító, idén a 63. helyet megszerző Budapestet a cseh főváros, Prága (40), és öt hellyel jobban teljesített Lengyelország fővárosa, Varsó (58) is.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a középmezőnyben szereplő Budapest és a kelet-közép európai régió még így is olyan városokat utasította háta mögé, mint Helsinki, Oslo, Graz, Athén és Valencia.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
