Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
London letaszíthatatlan a trónjáról és továbbra is népszerűek az ázsiai metropoliszok. Bár a térségben Budapestet Prága és Varsó is megelőzi, a magyar főváros még így is olyan városokat utasított a háta mögé a Quacquarelli Symonds (QS) 2025-ös legjobb egyetemvárosainak rangsorában, mint Athén, Valencia vagy Helsinki.
Hét helyet javítva idén 63. lett Budapest a Quacquarelli Symond legjobb egyetemvárosainak 2025-ös listájában.
A kedden megjelent rangsorban a világ mintegy 150 egyetemvárosát rangsorolták, csak olyanokat azonban, amiknek a lakossága meghaladja a 250 ezer főt.
A rangsort többek között olyan szempontok alapján állították össze, mint az, hogy a város mennyire vonzó célpont a diákok számára, milyen helyezéseket értek el az ott található egyetemek a felsőoktatási rangsorokban, mennyire megfizethető, biztonságos, és mekkora a környezetszennyezés mértéke. De számít az is, hogy milyen lehetőségek vannak a végzettek számára, valamint hogy milyen arányban vannak a külföldről érkező hallgatók a városban.
Továbbra is London a legjobb egyetemváros
Anglia fővárosa, a közel 10 millió lakost számláló London 2018 óta letaszíthatatlan a legjobb egyetemvárosok rangsorának legelejéről. A városban 18 olyan egyetem található, amik rendre kiválóan szerepelnek a nemzetközi egyetemi rangsorokban, köztük az idei QS rangsorban 2. helyezést elért Imperial College London és a 9. helyen szereplő UCL (University College London).
Bár megélhetés szempontjából kifejezetten drágának számít és a Brexit óta a tandíjak összege is emelkedett, a külföldi diákok számára továbbra is vonzó és kedvelt célpont, ahová nem csupán Európából, de Ázsiából, Afrikából és az amerikai kontinensről is szívesen érkeznek.
Európai, ázsiai, ausztrál egyetemvárosok a top 10-ben
Az első helyen szereplő Londont tavalyhoz hasonlóan az idei QS rangsorban is a második helyen Tokió, a harmadik helyen pedig Szöul követi, míg München egy helyezést javítva idén a negyedik helyre került. Benne van még a top 10-ben az ausztráliai Melbourne és Sydney, továbbá
Érdekesség, hogy amerikai egyetemváros idén nincs a tíz legjobb között. Az MIT-nak (Massachusetts Institute of Technology) és a Harvadnak is otthont adó Boston idén csak a lista 16. helyét szerezte meg, tavalyhoz képest több mint 3 ponttal és 6 helyezéssel romlott a teljesítménye.
Bécs és Prága is vonzóbb, mint Budapest
Bár tavalyhoz képest két helyezést rontott, még mindig a lista elején szerepel a szomszédos Ausztria fővárosa, Bécs, ami idén a rangsor 14. helyére került. Ezzel a németországi München után Bécs a kelet-közép európai térség legvonzóbb célpontja, ami sokkal megfizethetőbb, mint a lista elején szereplő metropoliszok, és a tandíjak is jóval olcsóbbak, mint Londonban, Tokióban vagy Szöulban.
De huszonhárom hellyel megelőzi a tavalyhoz képest hét helyezést javító, idén a 63. helyet megszerző Budapestet a cseh főváros, Prága (40), és öt hellyel jobban teljesített Lengyelország fővárosa, Varsó (58) is.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a középmezőnyben szereplő Budapest és a kelet-közép európai régió még így is olyan városokat utasította háta mögé, mint Helsinki, Oslo, Graz, Athén és Valencia.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).