Megtagadta a Harvard 13 palesztinpárti hallgató diplomájának kiadását

Az érintett egyetemisták korábban részt vettek az egyetem területén tartott palesztinpárti, Izrael-ellenes tüntetéseken.

  • Székács Linda

Legalább 13 hallgató diplomájának kiadását tagadta meg a Harvard a diákok a palesztinpárti tüntetéseken való részvétele miatt - írja az Al Jazeera az egyik érintett hallgató bejegyzésére hivatkozva.

A pakisztáni származású, Bostonban élő Asmer Asrar Safi egyike annak a 13 egyetemistának, akik hiába töltöttek négy évet a világ egyik vezető egyetemén, idén mégsem kaphatják meg a diplomájukat, mivel annak kiadását a felsőoktatási intézmény legalább egy évvel elhalasztotta.

 

A hallgatók eredetileg május 23-án vették volna át az oklevelüket az egyetem ünnepségén, mivel azonban részt vettek az intézmény területén tartott, háromhetes palesztinpárti tüntetéseken, a dokumentum kiadását az egyetem egyelőre megtagadja.

A lapnak a diák azt mondta; mivel Rhodes-ösztöndíjjal a következő évet már a brit Oxfordi Egyetemen kezdené, most azt próbálja kideríteni, hogy ezt az oklevele hiányában is megteheti-e.

Hasonlóképp járt a Texasban született Joshi is, aki szintén Nagy-Britanniába, a Cambridge-i Egyetem szociológia mesterképzésére készülne, a jövője azonban a diplomája visszatartása miatt "bizonytalanná vált."

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az elmúlt hónapokban számos vezető amerikai egyetem hallgatói szólaltak fel annak érdekében, hogy az intézmények szakítsák meg a Hamásszal október óta háborúban álló Izraellel.

A gázai háború ellen tiltakozó hallgatók nem egy esetben elfoglalták az egyetemek kampuszát és épületeit, ahol virrasztásokat, tüntetéseket tartottak a palesztin emberek ellen elkövetett erőszak, és a háború pénzügyi támogatása ellen. Míg azonban a Columbia vezetősége nem egy esetben rendőrt hívott a tiltakozó diákokra, a hallgatók beszámolója szerint a Harvardon ilyen nem történt. Ezért is érte meglepetésként a tüntetések szervezésében szerepet vállaló hallgatókat a diplomájuk kiadásának megtagadása.

A diplomaosztón is felszólaltak

Május 23-án több mint ezer hallgató vette át ünnepélyes keretek között a diplomáját a Harvardon, ahol a beszámolók szerint nem hagyták szó nélkül az egyetem bánásmódját a 13 palesztinpárti diákkal szemben. Voltak, akik a palesztinok jelképeként is ismert kockás, arab kendőt viseltek a vállukra terítve, mások pedig a beszédjeikben is említést tettek a polgári engedetlenséghez és a szólásszabadsághoz való jog megsértéséről.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.