Nagyot javított három magyar egyetem, megjelent a QS legfrissebb nemzetközi egyetemi rangsora

Tizenegy magyar intézmény került be a Quacquarelli Symonds legfrissebb nemzetközi egyetemi rangsorába. Több magyar intézmény ráadásul óriásit javított; az ELTE, a szegedi és a debreceni egyetem is bekerült a legjobb hatszázba.

  • Székács Linda

Tavalyhoz képest több mint 130 helyet javított és a világ 564. legjobb egyeteme lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Quacquarelli Symonds legfrissebb nemzetközi egyetemi rangsorában.

A QS kedd éjszaka hozta nyilvánosságra a 2025-ös rangsorát. Ebben a világ mintegy 5600 intézményének adataiból állították össze a legjobb 1500 egyetem rangsorát olyan szempontok szerint, mint

  • az akadémiai elismertség,
  • a munkáltatói megbecsültség,
  • a tudományos munkák idézettsége,
  • az oktatók és hallgatók aránya,
  • a külföldi hallgatók aránya,
  • a nemzetközi kutatási hálózat indikátora,
  • továbbá a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszáma és a fenntarthatóság.

A 2025-ös rangsorban tizenegy magyar egyetem szerepelt eredményesen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem mellett több mint 30 helyezést ugrott előre a tavaly 601-610. helyen álló - és így a 2024-es listán a legjobbnak számító - Szegedi Tudományegyetem, és körülbelül 100 helyet javított a Debreceni Egyetem is, ami a tavalyi 671-680. helyét a 2025-ös rangsorban az 574. helyre javította.

Előrébb került ugyanakkor a Budapesti Műszaki Egyetem is, ami tavaly a 741-750. helyre került, idén pedig a 721-730. helyet szerezte meg. A Pécsi Tudományegyetem pedig a 801-850. helyét javította az idei listán a 771-780. helyezésre.

Mutatjuk, melyik tizenegy egyetem került be a 2025-ös QS rangsorba:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (564)
  • Szegedi Tudományegyetem (570)
  • Debreceni Egyetem (574)
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (721-730)
  • Pécsi Tudományegyetem (771-780)
  • Budapesti Corvinus Egyetem (1001-1200)
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1001-1200)
  • Széchenyi István Egyetem (1001-1200)
  • Óbudai Egyetem (1201-1400)
  • Miskolci Egyetem (1201-1400)
  • Pannon Egyetem (1201-1400)
Képzésterületi rangsor: az élen is van magyar egyetem

Bár a globális nemzetközi rangsorba nem került bele, a QS áprilisban nyilvánosságra hozott képzésterületi ranglistájában előadó-művészet kategóriában a lista legelejére, a tavalyi 51-100. helyezése után idén a 22. helyre került a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem.

A magyar egyetemek tudományterületenkénti helyezéseit ide kattintva tudjátok megnézni.

    Európai egyetemek a legjobbak között

    Csakúgy, mint az elmúlt években, a QS-rangsor első helyén idén is az amerikai MIT, vagyis a Massachusetts Institute of Technology szerepel. A lista élén ugyanakkor több változás is történt. Míg a második helyet tavaly a brit Cambridge szerezte meg, idén ezt a pozíciót a szintén brit Imperial College London birtokolja, ami a hatodik helyről kúszott fel az MIT mögé.

    Az Imperial College London így maga mögé utasította a tavalyi pozícióját tartó Oxfordi Egyetemet, a Harvardot és a Cambridge Egyetemet is, és 2014 óta a legjobb helyezését érte el.

    Ezzel kapcsolatban a QS a lapunknak küldött közleményében azt írja: az Egyesült Királyságból került be a legtöbb elitegyetem a listába, három rögtön a lista elsö öt helynek valamelyikére.

    A legjobb brit intézmények mellett egyébként a top 10-ben feltűnik még egy európai intézmény; a tavalyi 7. helyezését idén is megtartó svájci ETH Zurich.

     

     

    Hozzászólások

    „Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

    Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

    „Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

    Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

    Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

    Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

    Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

    Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

    Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

    Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.