Két magyar egyetem is bekerült a világ legjobb fiatal egyetemeinek rangsorába

Az Óbudai Egyetem mellett idén már a Széchenyi István Egyetem is felkerült a Times Higher Education 50 évnél fiatalabb egyetemeket listázó rangsorába.

  • Székács Linda

Az Óbudai Egyetem a 301-350. helyet, a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem pedig elsőként került fel rá, és az 501-600. helyet szerezte meg a Times Higher Education frissen megjelent, 2024-es Young University Rankings rangsorában.

A Times Higher Education 2012 óta állítja össze a legjobb "fiatal", vagyis kevesebb mint 50 éve alapított egyetemeinek felsőoktatási rangsorát. Az intézményeket idén összesen öt területen (oktatás, kutatás, kutatási hatás, nemzetközi perspektíva és ipari tudástranszfer), 18 különböző mutató alapján rangsorolták. Figyelembe vették többek között a tanítási és tanulási környezetet, a személyzet és a diákok arányát, az oktatók hírnevét és azok idézettségét, valamint a nemzetközi együttműködések és a nemzetközi hallgatók arányát.

Míg 2023-ban még csak 605, az idei listában már összesen 673 egyetemet rangsoroltak, és további 499 intézmény került "reporter" kategóriába, ami azt jelenti, hogy bár adatokat szolgáltattak, egyelőre még nem teljesítették azokat a kritériumokat, amik alapján rangsorolni lehet őket.

A 2010-ben alapított Óbudai Egyetem egyébként tavalyhoz képest javított a teljesítményén és a 351-400. helyről visszatért a 2022-ben is elfoglalt 301-350. helyéhez, a tavaly még csak "reporter" státuszban lévő SZE pedig idén felkerült a listára a korábban már említett 501-600. helyre.

A kecskeméti Neumann János Egyetem és a Soproni Egyetem egyelőre reporter státuszban vannak.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.