Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Olyan sikeresen játszották szerepüket a hallgatók az egyetemi klímastratégiai szerepjáték során, ha tényleg ők tárgyalnának, a valóságban is tartható lenne a klímacél.
Ha diákok tárgyalnának, tartható lenne a 1,5°C-os klímacél – derült ki a csaknem 150 nemzetközi hallgató részvételével megrendezett konferenciaszimuláción a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A Corvinus egyetemen május 9-11. között megrendezték a COP29 klímastratégiai szerepjátékot, amelyen a résztvevő hallgatók 53 országot, illetve 4 civil szervezetet képviselve játszották el a nemzetközi klímaváltozási keretegyezmény (UNFCCC) részes feleinek 29. konferenciáját (Conference of the Parties, COP).
Az egyetemen lezajlott tárgyalások során a hallgatók egy-egy szerepet eljátszva, különböző álláspontokat képviseltek a témával kapcsolatban. Egyes országok esetében ezért volt, akinek a fosszilis tüzelőanyagok további felhasználása melletti kellett kiállniuk.
Botos Barbara, a Energiaügyi Minisztérium klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagyköveteként elmondta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását globálisan évi 2 tonna/fő szintre kellene szorítanunk ahhoz, hogy elérjük a 1,5°C-os célkitűzést
A szerepjátékban a diákok egy olyan javaslatról tárgyaltak, amely jelentősen befolyásolná a klímafinanszírozást: a fejlődésben lévő országokat a Világbank országbesorolása mentén további kategóriákba differenciálnák. Az eredmények kimagaslóak lettek a 2023-as valós dubai klímacsúcshoz képest a kibocsátáscsökkentés terén. A résztvevők felkérték a fejlett országokat kibocsátásuk 2025-ig való tetőzésére, és a globális net zéró 2050-ig vagy korábban való elérésére, ezáltal nagyon magas valószínűséggel elérhető lenne a 1,5°C.
"A valós egyezményekhez képest a diákok jelentősen több erőteljes, kötelező vállalást jelentő terminológiát alkalmaztak. Kifejezetten értékes eredmény, hogy a megállapodás új területeken is biztat közös vállalásokra, így az üvegházhatású gázok egyéb elsődleges forrásai kapcsán, pl. a mezőgazdaságban”
- értékelte az eredményeket Steve Kennedy, a Rotterdam School of Management, Erasmus University docense.
A konferencia zárásaként a résztvevők azt a tanulságot vonták le, hogy a felelősséget nem lehet áthárítani, valamint a megállapodáshoz kardinális fontosságú a felek indokainak megismerése és megértése.
A konferenciára 9 európai város egyeteméről érkeztek résztvevők, akinkek jelentős része az utazással járó karbonkibocsátás csökkentése érdekében vonattal érkezett Budapestre, mely Rotterdamból például 17 órát jelentett – a 2 órás repülőjárattal szemben.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.