A tervezettnél később, de továbbra is sor kerül a kilakoltatásokra.
Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága nem enged a kilakoltatásokból, csak haladékot adott arra, hogy meddig kell a cserelakásokról gondoskodni – számolt be a bizottság csütörtöki üléséről a HVG.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, nagy felháborodást keltett, amikor április elején kiderült, hogy tíz ingatlant venne át a magyar állam a Józsefvárosi Önkormányzattól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. Az épületek a jövő szeptemberben induló új tanárképzéshez kellenek, azonban a bővítés miatt 200 családot kell kilakoltatni az otthonaikból.
Eredetileg 2024. október 31-ig kellett volna az önkormányzatnak cserelakásokról gondoskodnia az érintett családok számára, azonban ennek határidejét a bizottság tegnapi gyűlésén 2025. január 31-ig meghosszabbították.
A kormánypárti bizottsági tagok által javasolt bizottsági módosítás szerint garanciát jelent a lakók számára, hogy az önkormányzatnak cserelakást kell felajánlania, erre azonban a polgármester szerint ilyen mennyiségben nincs lehetőség.
A javaslat továbbá azt is tartalmazza, ha az önkormányzat ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, akkor ezt az állam fogja megtenni, ha pedig a lakó a felajánlott cserelakást nem fogadja el, kártalanítást kap.
Az ellenzéki pártok közül volt, aki az egész fejezet törlését javasolta a törvényjavaslatból, mások pedig alternatívaként azt, hogy a kerületi önkormányzat kapjon 17 milliárd forint kártalanítást a problémák megoldására.
Jámbor András, a kerület országgyűlési képviselője szerint semmiféle előzetes egyeztetés nem zajlott le az ügy kapcsán. Nincs kellő számú, se megfelelő cserelakás, főleg nem a VIII. kerületben, ahol a lakók többsége maradni szeretne. Emellett szerinte a javaslat tele van ellentmondásokkal.
Hiller István pedig arra figyelmeztetett, hogy „semmi értelme az NKE-n új, különlegesnek nevezett tanárképzést indítani milliárdokért, miközben az ELTE-n lehetetlenül alacsony fizetésekért dolgoznak azok, akik tanárokat képeznek.”
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
