Nincs elég cserelakás az NKE bővítése miatt kilakoltatásra kényszerülő családok számára

A tervezettnél később, de továbbra is sor kerül a kilakoltatásokra.

Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága nem enged a kilakoltatásokból, csak haladékot adott arra, hogy meddig kell a cserelakásokról gondoskodni – számolt be a bizottság csütörtöki üléséről a HVG.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, nagy felháborodást keltett, amikor április elején kiderült, hogy tíz ingatlant venne át a magyar állam a Józsefvárosi Önkormányzattól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. Az épületek a jövő szeptemberben induló új tanárképzéshez kellenek, azonban a bővítés miatt 200 családot kell kilakoltatni az otthonaikból.

Eredetileg 2024. október 31-ig kellett volna az önkormányzatnak cserelakásokról gondoskodnia az érintett családok számára, azonban ennek határidejét a bizottság tegnapi gyűlésén 2025. január 31-ig meghosszabbították.

A kormánypárti bizottsági tagok által javasolt bizottsági módosítás szerint garanciát jelent a lakók számára, hogy az önkormányzatnak cserelakást kell felajánlania, erre azonban a polgármester szerint ilyen mennyiségben nincs lehetőség.

A javaslat továbbá azt is tartalmazza, ha az önkormányzat ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, akkor ezt az állam fogja megtenni, ha pedig a lakó a felajánlott cserelakást nem fogadja el, kártalanítást kap.

Az ellenzéki pártok közül volt, aki az egész fejezet törlését javasolta a törvényjavaslatból, mások pedig alternatívaként azt, hogy a kerületi önkormányzat kapjon 17 milliárd forint kártalanítást a problémák megoldására.

Jámbor András, a kerület országgyűlési képviselője szerint semmiféle előzetes egyeztetés nem zajlott le az ügy kapcsán. Nincs kellő számú, se megfelelő cserelakás, főleg nem a VIII. kerületben, ahol a lakók többsége maradni szeretne. Emellett szerinte a javaslat tele van ellentmondásokkal.

Hiller István pedig arra figyelmeztetett, hogy „semmi értelme az NKE-n új, különlegesnek nevezett tanárképzést indítani milliárdokért, miközben az ELTE-n lehetetlenül alacsony fizetésekért dolgoznak azok, akik tanárokat képeznek.”

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.