A tervezettnél később, de továbbra is sor kerül a kilakoltatásokra.
Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága nem enged a kilakoltatásokból, csak haladékot adott arra, hogy meddig kell a cserelakásokról gondoskodni – számolt be a bizottság csütörtöki üléséről a HVG.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, nagy felháborodást keltett, amikor április elején kiderült, hogy tíz ingatlant venne át a magyar állam a Józsefvárosi Önkormányzattól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. Az épületek a jövő szeptemberben induló új tanárképzéshez kellenek, azonban a bővítés miatt 200 családot kell kilakoltatni az otthonaikból.
Eredetileg 2024. október 31-ig kellett volna az önkormányzatnak cserelakásokról gondoskodnia az érintett családok számára, azonban ennek határidejét a bizottság tegnapi gyűlésén 2025. január 31-ig meghosszabbították.
A kormánypárti bizottsági tagok által javasolt bizottsági módosítás szerint garanciát jelent a lakók számára, hogy az önkormányzatnak cserelakást kell felajánlania, erre azonban a polgármester szerint ilyen mennyiségben nincs lehetőség.
A javaslat továbbá azt is tartalmazza, ha az önkormányzat ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, akkor ezt az állam fogja megtenni, ha pedig a lakó a felajánlott cserelakást nem fogadja el, kártalanítást kap.
Az ellenzéki pártok közül volt, aki az egész fejezet törlését javasolta a törvényjavaslatból, mások pedig alternatívaként azt, hogy a kerületi önkormányzat kapjon 17 milliárd forint kártalanítást a problémák megoldására.
Jámbor András, a kerület országgyűlési képviselője szerint semmiféle előzetes egyeztetés nem zajlott le az ügy kapcsán. Nincs kellő számú, se megfelelő cserelakás, főleg nem a VIII. kerületben, ahol a lakók többsége maradni szeretne. Emellett szerinte a javaslat tele van ellentmondásokkal.
Hiller István pedig arra figyelmeztetett, hogy „semmi értelme az NKE-n új, különlegesnek nevezett tanárképzést indítani milliárdokért, miközben az ELTE-n lehetetlenül alacsony fizetésekért dolgoznak azok, akik tanárokat képeznek.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
