Nincs elég cserelakás az NKE bővítése miatt kilakoltatásra kényszerülő családok számára

A tervezettnél később, de továbbra is sor kerül a kilakoltatásokra.

Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága nem enged a kilakoltatásokból, csak haladékot adott arra, hogy meddig kell a cserelakásokról gondoskodni – számolt be a bizottság csütörtöki üléséről a HVG.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, nagy felháborodást keltett, amikor április elején kiderült, hogy tíz ingatlant venne át a magyar állam a Józsefvárosi Önkormányzattól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. Az épületek a jövő szeptemberben induló új tanárképzéshez kellenek, azonban a bővítés miatt 200 családot kell kilakoltatni az otthonaikból.

Eredetileg 2024. október 31-ig kellett volna az önkormányzatnak cserelakásokról gondoskodnia az érintett családok számára, azonban ennek határidejét a bizottság tegnapi gyűlésén 2025. január 31-ig meghosszabbították.

A kormánypárti bizottsági tagok által javasolt bizottsági módosítás szerint garanciát jelent a lakók számára, hogy az önkormányzatnak cserelakást kell felajánlania, erre azonban a polgármester szerint ilyen mennyiségben nincs lehetőség.

A javaslat továbbá azt is tartalmazza, ha az önkormányzat ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, akkor ezt az állam fogja megtenni, ha pedig a lakó a felajánlott cserelakást nem fogadja el, kártalanítást kap.

Az ellenzéki pártok közül volt, aki az egész fejezet törlését javasolta a törvényjavaslatból, mások pedig alternatívaként azt, hogy a kerületi önkormányzat kapjon 17 milliárd forint kártalanítást a problémák megoldására.

Jámbor András, a kerület országgyűlési képviselője szerint semmiféle előzetes egyeztetés nem zajlott le az ügy kapcsán. Nincs kellő számú, se megfelelő cserelakás, főleg nem a VIII. kerületben, ahol a lakók többsége maradni szeretne. Emellett szerinte a javaslat tele van ellentmondásokkal.

Hiller István pedig arra figyelmeztetett, hogy „semmi értelme az NKE-n új, különlegesnek nevezett tanárképzést indítani milliárdokért, miközben az ELTE-n lehetetlenül alacsony fizetésekért dolgoznak azok, akik tanárokat képeznek.”

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.