Embertelen, kegyetlen, vállalhatatlan, és szegényellenes a kormány döntése a kerület polgármestere szerint.
Tíz ingatlant, köztük egy iskolaépületet és lakóházat venne át a magyar állam a Józsefvárosi Önkormányzattól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek egy Semjén Zsolt és Csák János által benyújtott törvénytervezet szerint. Az ingatlanok a jövő szeptemberben induló új tanárképzéshez kellenek – írta meg a Telex.
A házban nagyjából kétszáz olyan család lakik, akik eleve nehéz körülmények között élnek, és az önkormányzat kötelessége lesz, hogy elhelyezzék őket október 31-ig. „Ennyi lakásunk nincs, nem tudjuk, hogy a kisajátított épületekért mennyi pénzt fogunk kapni” – fejtette ki Pikó András, a kerület polgármestere a Facebook-oldalán. Szerinte embertelen, kegyetlen, vállalhatatlan, és szegényellenes a kormány döntése, amelyről semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak.
Március közepén jelentette be az államtudományi képzéseiről ismert Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hogy 2025 szeptemberétől pedagógus- és bölcsészképzésekkel bővítik az egyetem képzési kínálatát. Az egyetemen eddig többek között hírszerzés, katasztrfófavédelem és katonai vezető szakokat indítottak, emiatt felmerülhet a kérdés, hogy a tanárképzés hogyan illik az egyetem arculatába.
Veszelszki Ágnes, az NKE Digitális Média és Kommunikáció Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, és az induló tanárképzés rektori megbízottja szerint ugyanakkor a rendészettudományi, hadtudományi, víztudományi, nemzetközi tanulmányok és államtudományi képzés mellett a tanári, pedagógusi pálya is közszolgálatnak tekinthető.
Többek között magyar-, a történelem-, angol- és német szakos képzésekre várják majd a hallgatókat, de a tervek szerint kínálnak majd földrajz és komplex természettudomány szakot is a leendő tanároknak. Ezeken kívül tervezik tanító- és óvodapedagógus képzés indítását is. Habár minden szaknál általánosan rögzítve vannak a képzési és kimeneti követelmények, a benyújtott törvényjavaslat szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárképzésének nem kell majd megfelelnie ezeknek a követelményeknek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
