Hankó Balázs: 2030-ra legalább egy magyar egyetem a világ száz legjobbja közé kerül

Csaknem 340 milliárd forint keretösszeggel jelennek meg pályázatok a Neumann János Program keretében.

  • Eduline/MTI

A Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) csütörtökön bemutatkozó sajtóeseményt tartott, ahol a program májusban induló pályázatairól tályékoztattak – olvasható az MTI-n.

Az eseményen Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára elmondta, hogy a Neumann János Programban keretében májustól megjelenő pályázatok forrásaiból 147 milliárd forint az idei innovációs programstratégiát foglalja magában, 193 milliárd forint értékben pedig uniós támogatású kiírások jelennek meg.

Szerinte a források segítségével

2030-ra Magyarország egyetemei közül 1 a világ 100 legjobbja közé és legalább 3 Európa legjobbja közé kerülhet, szakképzés pedig világbajnok lehet.

Továbbá az innovációs pályázatok segítséget nyújtanak a kutatóknak, az egyetemi hallgatók támogatásán keresztül pedig hozzájárulnak a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséhez, és ösztönzik az infrastrukturális és módszertani fejlesztéseket a szakképzésben. Az egyetemi hallgatók mobilitási és mentorprogramokra pályázhatnak, a szakképzésben tanulók pálya- és karriertanácsadást kapnak.

A kormány innovációs stratégiáját még 2023 nyarán fogadta el az országgyűlés, amelynek középpontjába a tudás alapú gazdaság megerősítése került a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül.

Mindezek ellenére a kutatóhálózat dolgozói továbbra is küzdenek az alacson bérezések miatt. A belépő szinteken egy fiatal kutató vagy tudományos segédmunkás körülbelül nettó 220-300 ezer forintot kereshet. Többek között ennek is köszönhető, hogy az elmúlt öt évben nem érkeztek belépő fiatal kutatók a rendszerbe. Az azonnali tárgyalások követelésére szervezett április 25-ei tüntetésről itt olvashattok:

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.