Erasmus-ügy: két évbe telhet, hogy kiderüljön mi lesz az alapítványi egyetemekkel

Befogadta az alapítványi egyetemek perét az EU Bírósága, másfél-két évbe telhet, hogy kiderüljön részt vehetnek-e az Erasmus programban.

  • Tornyos Kata

Az Európai Unió Bírósága befogadta azt a pert, amelyet magyarországi egyetemek indítottak az EU Tanács 2022. decemberében hozott határozata ellen – tudta meg a Népszava. A határozat megtiltja, hogy az Unió szerződést kössön az alapítványi formában működő magyarországi intézményekkel, ami lényegében az Erasmus+ oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programból való ideiglenes kirekesztésüket jelenti.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy az alapítványi egyetemek külföldi csereprogramjainak forrásait az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva januárban befagyasztotta, mert problémásnak tartotta az aktív politikusok jelenlétét az egyetemi kuratóriumokban, és hogy a mandátumaik hossza sem volt tisztán meghatározva. Azóta a kuratóriumokból távoztak az aktív politikusok, de az unió szerint a magyar kormány még mindig nem teljesítette a szükséges feltételeket.

A hivatalos indoklás szerint a tiltás addig marad érvényben, amíg a magyar kormány nem szünteti meg az ilyen intézmények kuratóriumaira jellemző összeférhetetlenséget. Hat egyetem, közöttük a Semmelweis, tavaly májusban beperelte az EU Tanácsot a határozat miatt az uniós bíróságon, amely a beadvány befogadhatóságát vizsgálta. Merkely Béla, a Semmelweis rektora árulta el a lapnak, hogy a bírák két hete befogadhatónak minősítették a keresetet, amit a bírói testület is megerősített.

Ez azt jelenti, hogy elkezdődhet a per, amely valószínűleg másfél-két évig fog tartani. A rektor viszont abban bízik, hogy az alperes EU Tanács még az év vége előtt „döntetlent” ajánl, azaz visszalép a pertől.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.