Folytatódnak a tárgyalások a felsőoktatásért felelős államtitkárral. A kormány korábban a "háborús helyzetre" hivatkozva időt kért.
"Folytatjuk az április 11-én megkezdett tárgyalásokat dr. Hankó Balázs államtitkárral!" - írják a lapunknak küldött levelükben a négy megmaradt állami egyetem szakszervezeti képviselői.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, idén februárban az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint ezer dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben megfogalmazták; elfogadhatatlannak tartják, hogy míg a közoktatási szektorban bérrendezés zajlik, addig az állami egyetemek fenntartói nem biztosítják "az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat".
Az aláírók a nyílt levélben követelték többek között a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett “15+15%”) alapbérbe való beépítését és az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban. Továbbá az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát, a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését, valamint a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását, és inflációkövető garantált éves emelés bevezetését.
A követelésekhez először a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dolgozói is csatlakoztak. A felsőoktatási dolgozók aztán március 20-án újabb nyílt levelet írtak és tárgyalási időpontot kértek Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkártól, választ azonban nem kaptak. Április 11-én ezért az egyetemi dolgozók a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak, hogy megmutassák a fenntartónak, hányan is támogatják a dolgozók bérrendezéssel kapcsolatos követeléseit.
Az akció pedig részben sikeres volt; a minisztériumban Hankó Balázs államtitkár és Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár fogadták az egyetemek képviselőit. Megegyezni azonban akkor nem sikerült. Hankó Balázs szerint a fenntartói adatok alapján az állami egyetemeken az egyetemi tanársegédi havi kereset átlagosan 450 ezer forint, az egyetemi adjunktusi 550 ezer forint, az egyetemi docensi 800 ezer forint, az egyetemi tanári pedig 1,2 millió forint. A dolgozók ugyanakkor a demonstrációra a bérpapírjaikkal érkeztek, amiből kiderült: van olyan egyetemi dolgozó, aki a két gyereke után járó adókedvezményekkel is mindösszesen nettó 280 ezer forintot keres.
A béremeléssel kapcsolatban a kormány türelmet kért, az MTI szerint ugyanis hiába szeretnék emelni a felsőoktatásban dolgozók béreit, a "háborús időszak" miatt időre van szükségük.
A tárgyalások április 17-én szerdán folytatódnak, az egyetemi dolgozók 16:15-kor érkeznek ismét a KIM elé.
"HOZD MAGADDAL a bérpapírod, és bármilyen sípot, dudát, dobot, kereplőt, csengőt, amivel hangot adunk az elégedetlenségünknek!" - írják.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
