Orvostudományi QS-rangsor: így szerepeltek a magyar egyetemek

A QS legfrissebb rangsorában a gyógyszerészet és gyógyszertudományok szakterületen a hazai egyetemek között holtverseny alakult ki, anatómia és élettanból pedig csak egy magyar felsőoktatási intézmény került fel a listára.

Megjelent a bit Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2024-es rangsora, amiben közel 5000 felsőoktatási intézményt vizsgáltak, amelyekből végül 1559 került be az 5 nagy tudományterületi kategóriába és 55 a szűkebb szakterületen készített rangsorokba.

Az értékelés során külön szempontként vizsgálták az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, a munkáltatói véleményeket, az intézmény hírnevét a tudományos szférában, de a nemzetközi diákok számát és az oktatók minősítését is.

Az 5 fő tudományterület közül az orvostudományokban a magyarok közül a Semmelweis Egyetem lett az első, és 281. az összesített listán. A második helyen osztozva követi a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem a 401-450. helyezésükkel. Harmadik helyre pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem került, ami az összesített rangsorban az 501-550. helyet érte el.

Orvostudományok

  • Semmelweis Egyetem: 281. hely
  • Debreceni Egyetem: 401-450. hely
  • Szegedi Tudományegyetem: 401-450. hely

Gyógyszerészet és gyógyszertudományok

  • Semmelweis Egyetem: 251-300. hely
  • Szegedi Tudományegyetem: 251-300. hely

Anatómia és élettan

  • Semmelweis Egyetem: 101-150. hely
A gyógyszerészet és gyógyszertudományok szakterület listán mindössze két magyar egyetem szerepel, amik holtversenyben állnak egymás mellett. Az SZTE ezzel javított az előző eredményén és a nemzetközi mezőnyben 50 helyet lépett előrébb, ezzel utolérve a Semmelwis Egyetemet.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna