A Liszt Ferenc Zeneakadémia az első 15-ben, míg az ELTE több képzési területen is Magyarországról egyedüliként került be a világ legjobb egyetemei közé. A Semmelweis egy kicsit lejjebb csúszott a QS képzésterületi rangsorában.
Április 10-én hozta nyilvánosságra 2024-es képzésterületi rangsorát a brit Quacquarelli Symonds (QS), amelynek során csaknem 100 ország 1559 felsőoktatási intézményének több mint 16 ezer képzését értékelték öt nagy tudományterületen, ezen belül 55 szűkebb szakterületen.
A vizsgált területek közé a zene is bekerült, emellett idén az adattudomány és a mesterséges intelligencia szakterületén is jóval több felsőoktatási intézményt rangsoroltak.
Az értékelés során figyelembe vették az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, a munkáltatói véleményeket, az intézmény hírnevét a tudományos szférában, de a nemzetközi diákok számát és az oktatók minősítését is.
Az öt nagy tudományterület közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a bölcsészettudományokban több mint 40 helyezést javítva tavalyi eredményén a 221. helyre került a világranglistán. Az 55 szűkebb szakterületet közül az ELTE 10-ben (nyelvészet, pszichológia, régészet, geológia, geofizika, történelem, modern nyelvek, angol nyelv és irodalom, neveléstudomány, jog) Magyarországról egyedüliként került be a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé.
A legjobb helyezést elérő magyar egyetem a Liszt Ferenc Zeneakadémia lett, amely előadó-művészet kategóriában hatalmasat ugrott előre, a tavalyi 51-100. csoportos helyezése után idén a 22. helyet szerezte meg.
A tudományterületenkénti eredményeket az alábbiakban tudjátok megnézni:
Bölcsészettudományok
Műszaki képzés
Orvostudományok
Természettudományok
Társadalom-és gazdaságtudományok
A Semmelweis Egyetem is ha nem is sokkal, de a 201-250. helyről idén egy kicsit hátrébb, a 281. helyre csúszott.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
