Vannak olyan karok a BME-n, ahol már az alapbéreket is pályázatokból finanszírozzák

A BME-n eddig valamivel több, mint ezren írták alá a felsőoktatási dolgozók bérrendezést követelő nyílt levelet. Hiába volt az aláírók között a rektor is, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint sokakat ennek ellenére meg kellett győzni arról, hogy nem lesz rájuk nézve negatív következménye annak, ha a kezdeményezés mellé állnak.

"Nagyon sok olyan személyes meggyőzés kellett, hogy nem lesz ebből baja annak, aki aláírja. Azokról a helyekről, ahol nem értük el a kollégákat, nagyon kevés aláírás jött" - mondta Szieberth Dénes a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) frissen megválasztott elnöke, aki egyébként a BME docese a 444-nek.

Szieberth kitért arra is, hogy a legkevesebben vagy anoniman az egyetemen a tanulmányi hivatalból, a könyvtárból írták alá az azonnali béremelést követelő nyílt levelet. Érdekes, hogy ezek közvetlen a kancellária alá tartoznak. Ezen kívül kevés aláírás érkezett a kancellária dolgozóitól, illetve a köztudottan modellváltás mellett álló Villamosmérnöki és Informatikai Karról, valamint a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karról.

Az aláírásgyűjtést Szieberth szerint az is nehezítette, hogy a rektor hiába egyezett bele, a kancellár megvétózta, hogy a petíciót kiküldjék a központi e-mail címről a dolgozóknak.

A szakszervezeti elnök úgy fogalmazott, hogy sokkal jobban működhetne az egyetem ha nem kellene a dolgozóknak másod-, harmadállásokat vállalniuk a megélhetéshez. A jelenlegi bértábla szerint a docensi az első olyan fizetés, amiből nem lehet éhen halni, és mindenkit ettől a fizetési szinttől kellene indítani. Majd megjegyezte, hogy a BME szerinte már régóta nem kap annyi pénzt az államtól, amennyiből normálisan tudna működni, és vannak olyan karok, ahol már az alapbéreket is pályázati pénzekből finanszírozzák.

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.