Az első hallgatók és oktatók várhatóan 2024 őszén utazhatnak külföldre az új csereprogrammal.
Tízmilliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a kormány külföldi csereprogramjára, a Pannónia Ösztöndíjprogramra - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a január 15-én indult Pannónia Program keretein belül a kormány azoknak a modellváltott felsőoktatási intézmények hallgatóinak, oktatóinak és munkatársainak kedvezne, akiket tavaly januárban összeférhetetlenség miatt kizártak az Erasmus+ Programból, a befagyasztott forrásokat pedig a magyar kormánynak azóta sem sikerült feloldania, és egyezségre jutnia az Európai Unióval.
Az új program leírása szerint a kormány havi 350-500 ezer forintos ösztöndíjakat ígér a külföldre utazóknak, akik Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár szerint akár a világ topegyetemeire is kijuthatnak, olyan országokba többek között, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Dél-Korea és Új-Zéland.
Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány (TKA) kuratóriumának elnökét idézve a KIM közölte, hogy a magasabb ösztöndíjak és a több választható ország mellett garantált kreditelismerés segíti az egyetemisták külföldi tanulmányait, a TKA kuratóriumának március 7-i döntése alapján pedig mind a 21 modellváltó egyetem részesül támogatásban. Az egyetemeket már értesítették a támogatások mértékéről és feltételeiről, így a hallgatókat arra biztatják, hogy jelentkezzenek a programra.
Az első hallgatók, oktatók és kutatók várhatóan már 2024 őszétől igénybe tudják venni a program által kínált lehetőségeket.
Eszterhai Marcell, a Hallgató Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint ugyanakkor "az Erasmus és Horizont Programokat érintő helyzet kritikus fordulóponthoz érkezett", és ha az őszi félévben nem folytatódhatnak, az komoly hátrányt jelentene a magyar diákok számára.
"A magyar egyetemisták oktatáshoz, vagy európai hallgatói szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása nem elfogadható" - idézték az elnököt, aki kiemelte továbbá, hogy nagy előrelépésnek tartja, hogy a hallgatók külföldi tanulmányait teljes mértékben elismerik a magyarországi egyetemek a kreditek beszámításával.
A program részleteiről és az ösztöndíjak összegeiről bővebben itt olvashattok:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
