Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Az első hallgatók és oktatók várhatóan 2024 őszén utazhatnak külföldre az új csereprogrammal.
Tízmilliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a kormány külföldi csereprogramjára, a Pannónia Ösztöndíjprogramra - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a január 15-én indult Pannónia Program keretein belül a kormány azoknak a modellváltott felsőoktatási intézmények hallgatóinak, oktatóinak és munkatársainak kedvezne, akiket tavaly januárban összeférhetetlenség miatt kizártak az Erasmus+ Programból, a befagyasztott forrásokat pedig a magyar kormánynak azóta sem sikerült feloldania, és egyezségre jutnia az Európai Unióval.
Az új program leírása szerint a kormány havi 350-500 ezer forintos ösztöndíjakat ígér a külföldre utazóknak, akik Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár szerint akár a világ topegyetemeire is kijuthatnak, olyan országokba többek között, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Dél-Korea és Új-Zéland.
Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány (TKA) kuratóriumának elnökét idézve a KIM közölte, hogy a magasabb ösztöndíjak és a több választható ország mellett garantált kreditelismerés segíti az egyetemisták külföldi tanulmányait, a TKA kuratóriumának március 7-i döntése alapján pedig mind a 21 modellváltó egyetem részesül támogatásban. Az egyetemeket már értesítették a támogatások mértékéről és feltételeiről, így a hallgatókat arra biztatják, hogy jelentkezzenek a programra.
Az első hallgatók, oktatók és kutatók várhatóan már 2024 őszétől igénybe tudják venni a program által kínált lehetőségeket.
Eszterhai Marcell, a Hallgató Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint ugyanakkor "az Erasmus és Horizont Programokat érintő helyzet kritikus fordulóponthoz érkezett", és ha az őszi félévben nem folytatódhatnak, az komoly hátrányt jelentene a magyar diákok számára.
"A magyar egyetemisták oktatáshoz, vagy európai hallgatói szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása nem elfogadható" - idézték az elnököt, aki kiemelte továbbá, hogy nagy előrelépésnek tartja, hogy a hallgatók külföldi tanulmányait teljes mértékben elismerik a magyarországi egyetemek a kreditek beszámításával.
A program részleteiről és az ösztöndíjak összegeiről bővebben itt olvashattok:
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.