A miniszter szerint ez az egyetlen magyar egyetem, amivel nem lehet együttműködni.
"Sajnos az egyetem oktatási, kutatási és nemzetközi teljesítménye siralmas” - mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemről a Hír TV Napi Aktuál című műsorában, amit a Mandiner szemlézett.
A minisztert többek között a tavaly október óta rektor nélkül működő Zeneakadémiáról is kérdezték. Ahogy arról korábban beszámoltunk ugyanis, Vigh Andrea rektor mandátumának lejárta után a tavalyi rektorválasztás során egyértelműnek tűnt, hogy az öt pályázó, Győriványi György Sándor, Keller András, Kutnyánszky Csaba, Marosi László és Tóth Péter közül a kormány egyértelműen a támogatásukat élvező Keller Andrást, a Concerto Budapest zeneigazgatóját, Kossuth-díjas hegedűművészt és karmestert szeretnék látni az egyetem élén. Az egyetem szenátusa a pályázatokat meg sem kapta, a KIM pedig kijelentette, hogy egyedül Keller pályázata felelt meg a diszkriminatív kiírásnak, ami ellen az akadémia 171 oktatója tiltakozott nyílt levélben.
"Tiltakozunk a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az Egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, zenetudományi, egyházzenei, zeneelméleti, zenepedagógiai, jazz és népzene szakirányok oktatóit.
Egyes sajtócikkekben megjelent valótlan állítások miatt hangsúlyozzuk, hogy oktatóink egységesen kiállnak az Egyetem autonómiája, demokratikusan megválasztott képviselői, a tanszékvezetők és elsősorban az Egyetemi Szenátus mellett.
Továbbra is elkötelezettek vagyunk az Egyetem szakmai színvonalának megtartása, illetve fejlesztése iránt"
- írták.
Keller András végül visszavonta a pályázatát, így az egyetem azóta is rektor nélkül működik, Csák János pedig arról beszélt, hogy jelenleg ez az egyetlen magyar egyetem, amivel nehéz együttműködni.
„Tavaly egy olyan folyamat játszódott le, ahol egy bezárkózó, kicsinyes, szűk látókörű vélemény alakult ki a Zeneakadémián belül. A rektorválasztás folyamatát megakasztották rágalmakkal és egyebekkel. Az a jelölt, aki versenyben maradt, nem tudott belépni. Most van egy átmeneti vezetés, egy olyan rektor, aki úgy tűnik, hogy nem tudja a Zeneakadémiát kordában tartani” - fogalmazott a miniszter, aki becsmérelte az egyetem oktatási és kutatási tevékenységét is, majd hozzátette, hogy "ez a hanyatlás nem hagyható."
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
