Komoly anyagi problémát jelenthet az egyetemek és a gazdaság számára is.
Harmadával csökkent az Egyesült Királyság egyetemeire beiratkozó nemzetközi hallgatók száma - számolt be róla a The Guardian.
Egy hatvan egyetemet összesítő felmérés szerint az előző év azonos időszakához képest 33 százalékkal csökkent a tengerentúlról érkező hallgatóknak kiadott vízumok száma az Egyesült Királyságban, míg a Universities UK nevű szervezet hetven egyetemen mért friss adatai arra mutatnak rá, hogy a posztgraduális képzésekre a januárban megváltozott bevándorlási feltételek óta 40 százalékkal esett vissza a jelentkezés.
Ennek okaként a magasabb vízumdíjakat tartják, továbbá a diplomások munkavállalási jogosultságának visszaszorítását, azon belül is azt a szabályt, hogy a Migrációs Bizottságnak felül kell bírálnia, hogy a nemzetközi diákok a végzés után is legalább két évig az országban maradhatnak-e, és azt a szintén januárban életbe lépett szabályt, hogy az Egyesült Királyságban mesterképzésen tanuló külföldi hallgatók nem hozhatják magukkal a családtagjaikat.
Vivienne Stern, a szervezet vezérigazgatója szerint a kormány ezekkel az intézkedésekkel a szektor sikerességét próbálja megtörni, azonban ha ez így folytatódik, az a brit gazdaságra és a munkaerőpiacra is hatással lesz.
Jóval magasabb tandíjakat fizetnek
Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével jelentősen megdrágultak az országban a külföldi hallgatók számára elérhető egyetemi képzések árai. A Guardian cikke szerint az Egyesült Királyság egyetemeire körülbelül 320 ezer nemzetközi diák jár, akik átlagosan évi 17 ezer fontot, vagyis 7,8 millió forintot fizetnek ki. Amennyiben azonban a külföldi hallgatók száma visszaesik, az számos egyetem számára anyagi problémákat okozna. A Universities UK egyik tanulmánya szerint ugyanis a külföldi hallgatók 2019 óta körülbelül 60 milliárd fontnyi bevételt jelentettek a brit gazdaságnak.
Az Oktatási Minisztérium közleménye szerint arra törekednek, hogy megtalálják az egyensúlyt a migráció visszaszorítása és az egyetemre érkező legkiválóbb nemzetközi hallgatók számának megtalálása között.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
