Komoly anyagi problémát jelenthet az egyetemek és a gazdaság számára is.
Harmadával csökkent az Egyesült Királyság egyetemeire beiratkozó nemzetközi hallgatók száma - számolt be róla a The Guardian.
Egy hatvan egyetemet összesítő felmérés szerint az előző év azonos időszakához képest 33 százalékkal csökkent a tengerentúlról érkező hallgatóknak kiadott vízumok száma az Egyesült Királyságban, míg a Universities UK nevű szervezet hetven egyetemen mért friss adatai arra mutatnak rá, hogy a posztgraduális képzésekre a januárban megváltozott bevándorlási feltételek óta 40 százalékkal esett vissza a jelentkezés.
Ennek okaként a magasabb vízumdíjakat tartják, továbbá a diplomások munkavállalási jogosultságának visszaszorítását, azon belül is azt a szabályt, hogy a Migrációs Bizottságnak felül kell bírálnia, hogy a nemzetközi diákok a végzés után is legalább két évig az országban maradhatnak-e, és azt a szintén januárban életbe lépett szabályt, hogy az Egyesült Királyságban mesterképzésen tanuló külföldi hallgatók nem hozhatják magukkal a családtagjaikat.
Vivienne Stern, a szervezet vezérigazgatója szerint a kormány ezekkel az intézkedésekkel a szektor sikerességét próbálja megtörni, azonban ha ez így folytatódik, az a brit gazdaságra és a munkaerőpiacra is hatással lesz.
Jóval magasabb tandíjakat fizetnek
Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével jelentősen megdrágultak az országban a külföldi hallgatók számára elérhető egyetemi képzések árai. A Guardian cikke szerint az Egyesült Királyság egyetemeire körülbelül 320 ezer nemzetközi diák jár, akik átlagosan évi 17 ezer fontot, vagyis 7,8 millió forintot fizetnek ki. Amennyiben azonban a külföldi hallgatók száma visszaesik, az számos egyetem számára anyagi problémákat okozna. A Universities UK egyik tanulmánya szerint ugyanis a külföldi hallgatók 2019 óta körülbelül 60 milliárd fontnyi bevételt jelentettek a brit gazdaságnak.
Az Oktatási Minisztérium közleménye szerint arra törekednek, hogy megtalálják az egyensúlyt a migráció visszaszorítása és az egyetemre érkező legkiválóbb nemzetközi hallgatók számának megtalálása között.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
