Harmadával esett vissza az Egyesült Királyságban tanuló külföldiek száma

Komoly anyagi problémát jelenthet az egyetemek és a gazdaság számára is.

  • Székács Linda

Harmadával csökkent az Egyesült Királyság egyetemeire beiratkozó nemzetközi hallgatók száma - számolt be róla a The Guardian.

Egy hatvan egyetemet összesítő felmérés szerint az előző év azonos időszakához képest 33 százalékkal csökkent a tengerentúlról érkező hallgatóknak kiadott vízumok száma az Egyesült Királyságban, míg a Universities UK nevű szervezet hetven egyetemen mért friss adatai arra mutatnak rá, hogy a posztgraduális képzésekre a januárban megváltozott bevándorlási feltételek óta 40 százalékkal esett vissza a jelentkezés.

Ennek okaként a magasabb vízumdíjakat tartják, továbbá a diplomások munkavállalási jogosultságának visszaszorítását, azon belül is azt a szabályt, hogy a Migrációs Bizottságnak felül kell bírálnia, hogy a nemzetközi diákok a végzés után is legalább két évig az országban maradhatnak-e, és azt a szintén januárban életbe lépett szabályt, hogy az Egyesült Királyságban mesterképzésen tanuló külföldi hallgatók nem hozhatják magukkal a családtagjaikat.

Vivienne Stern, a szervezet vezérigazgatója szerint a kormány ezekkel az intézkedésekkel a szektor sikerességét próbálja megtörni, azonban ha ez így folytatódik, az a brit gazdaságra és a munkaerőpiacra is hatással lesz.

Jóval magasabb tandíjakat fizetnek

Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével jelentősen megdrágultak az országban a külföldi hallgatók számára elérhető egyetemi képzések árai. A Guardian cikke szerint az Egyesült Királyság egyetemeire körülbelül 320 ezer nemzetközi diák jár, akik átlagosan évi 17 ezer fontot, vagyis 7,8 millió forintot fizetnek ki. Amennyiben azonban a külföldi hallgatók száma visszaesik, az számos egyetem számára anyagi problémákat okozna. A Universities UK egyik tanulmánya szerint ugyanis a külföldi hallgatók 2019 óta körülbelül 60 milliárd fontnyi bevételt jelentettek a brit gazdaságnak.

Az Oktatási Minisztérium közleménye szerint arra törekednek, hogy megtalálják az egyensúlyt a migráció visszaszorítása és az egyetemre érkező legkiválóbb nemzetközi hallgatók számának megtalálása között.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.