Komoly anyagi problémát jelenthet az egyetemek és a gazdaság számára is.
Harmadával csökkent az Egyesült Királyság egyetemeire beiratkozó nemzetközi hallgatók száma - számolt be róla a The Guardian.
Egy hatvan egyetemet összesítő felmérés szerint az előző év azonos időszakához képest 33 százalékkal csökkent a tengerentúlról érkező hallgatóknak kiadott vízumok száma az Egyesült Királyságban, míg a Universities UK nevű szervezet hetven egyetemen mért friss adatai arra mutatnak rá, hogy a posztgraduális képzésekre a januárban megváltozott bevándorlási feltételek óta 40 százalékkal esett vissza a jelentkezés.
Ennek okaként a magasabb vízumdíjakat tartják, továbbá a diplomások munkavállalási jogosultságának visszaszorítását, azon belül is azt a szabályt, hogy a Migrációs Bizottságnak felül kell bírálnia, hogy a nemzetközi diákok a végzés után is legalább két évig az országban maradhatnak-e, és azt a szintén januárban életbe lépett szabályt, hogy az Egyesült Királyságban mesterképzésen tanuló külföldi hallgatók nem hozhatják magukkal a családtagjaikat.
Vivienne Stern, a szervezet vezérigazgatója szerint a kormány ezekkel az intézkedésekkel a szektor sikerességét próbálja megtörni, azonban ha ez így folytatódik, az a brit gazdaságra és a munkaerőpiacra is hatással lesz.
Jóval magasabb tandíjakat fizetnek
Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével jelentősen megdrágultak az országban a külföldi hallgatók számára elérhető egyetemi képzések árai. A Guardian cikke szerint az Egyesült Királyság egyetemeire körülbelül 320 ezer nemzetközi diák jár, akik átlagosan évi 17 ezer fontot, vagyis 7,8 millió forintot fizetnek ki. Amennyiben azonban a külföldi hallgatók száma visszaesik, az számos egyetem számára anyagi problémákat okozna. A Universities UK egyik tanulmánya szerint ugyanis a külföldi hallgatók 2019 óta körülbelül 60 milliárd fontnyi bevételt jelentettek a brit gazdaságnak.
Az Oktatási Minisztérium közleménye szerint arra törekednek, hogy megtalálják az egyensúlyt a migráció visszaszorítása és az egyetemre érkező legkiválóbb nemzetközi hallgatók számának megtalálása között.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
