Ráadásul minden második hallgató már valamilyen drogot is kipróbált.
Többet isznak és több drogot használnak, de kevesebbet dohányoznak az egyetemisták a középiskolások és a 18-34 éves korosztály átlagához képest – állapították meg a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói egy friss reprezentatív felmérésben.
Az egyetem lapunknak küldött közleménye szerint az Elekes Zsuzsanna, a Corvinus egyetemi tanára által vezetett kutatócsoport 2022-ben 1385 vidéki és budapesti egyetemi hallgatót kérdezett a káros szokásaikról, fele-fele arányban lányokat és fiúkat.
Az összesített eredmények alapján a megkérdezett hallgatók 43,6 százaléka fogyasztott dohányterméket a megkérdezés előtti héten, 17,9 százalékuk pedig napi rendszerességgel dohányzik, míg egyébként a naponta dohányzó magyarok átlagos aránya 24,5 százalék volt 2019-ben a KSH adatai szerint.
"Érdekesség, hogy az egyetemisták között még mindig a hagyományos cigaretta a népszerű; az e-cigarettát, illetve a hevített dohánytermékeket kevesebben kedvelik" - jegyzik meg.
A megkérdezett hallgatók egyharmada heti rendszerességgel alkoholt is fogyaszt, 27 százalékuk ráadásul havonta nagy mennyiséget. Az alkoholfogyasztás egyébként a fiúknál kétszer elterjedtebb, mint a lányoknál, továbbá a fogyasztás mennyisége tisztaszeszre átszámítva több mint duplája a középiskolások által fogyasztott mennyiségnek, de a felnőtteknél is jóval több alkoholt fogyasztanak. A leggyakoribb ital a hallgatók körében a sör és a bor, és a középiskolásoktól eltérően jellemzően nem otthon, hanem kocsmákban vagy bárokban isznak.
A kutatás ráadásul arra is rávilágít, hogy a budapesti és a természettudományi egyetemek hallgatói többször és többet isznak, mint a vidéki és a társadalomtudományokat oktató intézményeké.
Drogfogyasztás
A felmérés szerint csaknem minden második megkérdezett egyetemista már valamilyen drogot is kipróbált. A leggyakoribb
Több mint negyedük többszöri használó, és a fiúk, illetve a Budapesten tanulók érintettebbek.
"A kannabisz több mint 3,5-szer elterjedtebb az egyetemisták körében a 18-34 éves korosztályhoz képest, és több mint kétszer a 9-10. évfolyamos korosztályhoz képest. Viszonylag elterjedtek még amfetaminok (6,6%), az orvosi javaslatba beszedett altató, nyugtató (6,1%), a gyógyszerre ivott alkohol (5%), a varázsgomba (4,8%), a kokain (4,4%), a hangulatjavításra használt fájdalomcsillapító (4,3%), a szintetikus kannabinoid (4,1%) és az LSD (3,4%) – a sor végén a heroin áll 0,2%-kal. Rizikófaktor a tanulmányok melletti munka: a jelenleg dolgozó egyetemisták nagyobb arányban próbáltak ki valamilyen drogot, mint akik nem dolgoznak" - írják.
Internethasználat
A kutatócsoport egy másik tagja, Kutrovátz Kitti azt kutatta, mivel töltik az egyetemisták szabadidejüket. Az eredmények szerint a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a barátokkal való találkozás, amit a "csak úgy elvagyok otthon vagy máshol" válasz követett, majd a hagyományos tévézés. A sportolás csak a megkérdezettek egyharmadára jellemző, a fiúkra gyakrabban, mint a lányokra, és Budapesten nagyobb arányban, mint vidéken, ahol viszont nagyobb arányban jellemző az internethasználat, főleg a nem dolgozó és a párkapcsolat nélküli egyetemistákra.
„Védőfaktor a párkapcsolati státusz és a munka: a problémás internet- és közösségioldal-használat rizikója kisebb azok körében, akiknek stabil párkapcsolata van. Akik dolgoznak a tanulmányaik mellett, azok több kulturális eseményen vesznek részt”
– mondta Kutrovátz Kitti, a Corvinus Egyetem munkatársa.
A megkérdezettek körében napi 6,6 óra a képernyő előtt átlagosan eltöltött idő, amit többnyire közösségi média használattal, zenehallgatással, filmek- és videók nézésével töltenek. A fiúk körében gyakoribb az online játék, míg a lányokra jellemzőbb a csetelés, és a közösségi oldalak használata.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
