Kétszer annyi alkoholt fogyasztanak az egyetemisták, mint a középiskolások és a felnőttek

Ráadásul minden második hallgató már valamilyen drogot is kipróbált.

  • Székács Linda

Többet isznak és több drogot használnak, de kevesebbet dohányoznak az egyetemisták a középiskolások és a 18-34 éves korosztály átlagához képest – állapították meg a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói egy friss reprezentatív felmérésben.

Az egyetem lapunknak küldött közleménye szerint az Elekes Zsuzsanna, a Corvinus egyetemi tanára által vezetett kutatócsoport 2022-ben 1385 vidéki és budapesti egyetemi hallgatót kérdezett a káros szokásaikról, fele-fele arányban lányokat és fiúkat.

Az összesített eredmények alapján a megkérdezett hallgatók 43,6 százaléka fogyasztott dohányterméket a megkérdezés előtti héten, 17,9 százalékuk pedig napi rendszerességgel dohányzik, míg egyébként a naponta dohányzó magyarok átlagos aránya 24,5 százalék volt 2019-ben a KSH adatai szerint.

"Érdekesség, hogy az egyetemisták között még mindig a hagyományos cigaretta a népszerű; az e-cigarettát, illetve a hevített dohánytermékeket kevesebben kedvelik" - jegyzik meg.

A megkérdezett hallgatók egyharmada heti rendszerességgel alkoholt is fogyaszt, 27 százalékuk ráadásul havonta nagy mennyiséget. Az alkoholfogyasztás egyébként a fiúknál kétszer elterjedtebb, mint a lányoknál, továbbá a fogyasztás mennyisége tisztaszeszre átszámítva több mint duplája a középiskolások által fogyasztott mennyiségnek, de a felnőtteknél is jóval több alkoholt fogyasztanak. A leggyakoribb ital a hallgatók körében a sör és a bor, és a középiskolásoktól eltérően jellemzően nem otthon, hanem kocsmákban vagy bárokban isznak.

A kutatás ráadásul arra is rávilágít, hogy a budapesti és a természettudományi egyetemek hallgatói többször és többet isznak, mint a vidéki és a társadalomtudományokat oktató intézményeké.

Drogfogyasztás

A felmérés szerint csaknem minden második megkérdezett egyetemista már valamilyen drogot is kipróbált. A leggyakoribb

  • a kannabisz (36,3%),
  • az orvosi recept nélkül bevett altató vagy nyugtató (14,3%),
  • valamint az Ectasy (8,2%) használata.

Több mint negyedük többszöri használó, és a fiúk, illetve a Budapesten tanulók érintettebbek.

Budapesti Corvinus Egyetem
"A kannabisz több mint 3,5-szer elterjedtebb az egyetemisták körében a 18-34 éves korosztályhoz képest, és több mint kétszer a 9-10. évfolyamos korosztályhoz képest. Viszonylag elterjedtek még amfetaminok (6,6%), az orvosi javaslatba beszedett altató, nyugtató (6,1%), a gyógyszerre ivott alkohol (5%), a varázsgomba (4,8%), a kokain (4,4%), a hangulatjavításra használt fájdalomcsillapító (4,3%), a szintetikus kannabinoid (4,1%) és az LSD (3,4%) – a sor végén a heroin áll 0,2%-kal. Rizikófaktor a tanulmányok melletti munka: a jelenleg dolgozó egyetemisták nagyobb arányban próbáltak ki valamilyen drogot, mint akik nem dolgoznak" - írják.

Internethasználat

A kutatócsoport egy másik tagja, Kutrovátz Kitti azt kutatta, mivel töltik az egyetemisták szabadidejüket. Az eredmények szerint a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a barátokkal való találkozás, amit a "csak úgy elvagyok otthon vagy máshol" válasz követett, majd a hagyományos tévézés. A sportolás csak a megkérdezettek egyharmadára jellemző, a fiúkra gyakrabban, mint a lányokra, és Budapesten nagyobb arányban, mint vidéken, ahol viszont nagyobb arányban jellemző az internethasználat, főleg a nem dolgozó és a párkapcsolat nélküli egyetemistákra.

„Védőfaktor a párkapcsolati státusz és a munka: a problémás internet- és közösségioldal-használat rizikója kisebb azok körében, akiknek stabil párkapcsolata van. Akik dolgoznak a tanulmányaik mellett, azok több kulturális eseményen vesznek részt”

– mondta Kutrovátz Kitti, a Corvinus Egyetem munkatársa.

A megkérdezettek körében napi 6,6 óra a képernyő előtt átlagosan eltöltött idő, amit többnyire közösségi média használattal, zenehallgatással, filmek- és videók nézésével töltenek.  A fiúk körében gyakoribb az online játék, míg a lányokra jellemzőbb a csetelés, és a közösségi oldalak használata.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.