Ráadásul minden második hallgató már valamilyen drogot is kipróbált.
Többet isznak és több drogot használnak, de kevesebbet dohányoznak az egyetemisták a középiskolások és a 18-34 éves korosztály átlagához képest – állapították meg a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói egy friss reprezentatív felmérésben.
Az egyetem lapunknak küldött közleménye szerint az Elekes Zsuzsanna, a Corvinus egyetemi tanára által vezetett kutatócsoport 2022-ben 1385 vidéki és budapesti egyetemi hallgatót kérdezett a káros szokásaikról, fele-fele arányban lányokat és fiúkat.
Az összesített eredmények alapján a megkérdezett hallgatók 43,6 százaléka fogyasztott dohányterméket a megkérdezés előtti héten, 17,9 százalékuk pedig napi rendszerességgel dohányzik, míg egyébként a naponta dohányzó magyarok átlagos aránya 24,5 százalék volt 2019-ben a KSH adatai szerint.
"Érdekesség, hogy az egyetemisták között még mindig a hagyományos cigaretta a népszerű; az e-cigarettát, illetve a hevített dohánytermékeket kevesebben kedvelik" - jegyzik meg.
A megkérdezett hallgatók egyharmada heti rendszerességgel alkoholt is fogyaszt, 27 százalékuk ráadásul havonta nagy mennyiséget. Az alkoholfogyasztás egyébként a fiúknál kétszer elterjedtebb, mint a lányoknál, továbbá a fogyasztás mennyisége tisztaszeszre átszámítva több mint duplája a középiskolások által fogyasztott mennyiségnek, de a felnőtteknél is jóval több alkoholt fogyasztanak. A leggyakoribb ital a hallgatók körében a sör és a bor, és a középiskolásoktól eltérően jellemzően nem otthon, hanem kocsmákban vagy bárokban isznak.
A kutatás ráadásul arra is rávilágít, hogy a budapesti és a természettudományi egyetemek hallgatói többször és többet isznak, mint a vidéki és a társadalomtudományokat oktató intézményeké.
Drogfogyasztás
A felmérés szerint csaknem minden második megkérdezett egyetemista már valamilyen drogot is kipróbált. A leggyakoribb
Több mint negyedük többszöri használó, és a fiúk, illetve a Budapesten tanulók érintettebbek.
Internethasználat
A kutatócsoport egy másik tagja, Kutrovátz Kitti azt kutatta, mivel töltik az egyetemisták szabadidejüket. Az eredmények szerint a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a barátokkal való találkozás, amit a "csak úgy elvagyok otthon vagy máshol" válasz követett, majd a hagyományos tévézés. A sportolás csak a megkérdezettek egyharmadára jellemző, a fiúkra gyakrabban, mint a lányokra, és Budapesten nagyobb arányban, mint vidéken, ahol viszont nagyobb arányban jellemző az internethasználat, főleg a nem dolgozó és a párkapcsolat nélküli egyetemistákra.
„Védőfaktor a párkapcsolati státusz és a munka: a problémás internet- és közösségioldal-használat rizikója kisebb azok körében, akiknek stabil párkapcsolata van. Akik dolgoznak a tanulmányaik mellett, azok több kulturális eseményen vesznek részt”
– mondta Kutrovátz Kitti, a Corvinus Egyetem munkatársa.
A megkérdezettek körében napi 6,6 óra a képernyő előtt átlagosan eltöltött idő, amit többnyire közösségi média használattal, zenehallgatással, filmek- és videók nézésével töltenek. A fiúk körében gyakoribb az online játék, míg a lányokra jellemzőbb a csetelés, és a közösségi oldalak használata.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
