A legjobb nemzetközi lehetőségei az orvosi, informatikai- és természettudományos képzéseken végzőknek vannak.
Az átlagosnál gyakrabban tartják elképzelhetőnek a külföldi munkavállalást a nappali képzésben tanulók (53%). A képzési területek közül a természettudomány (59%), az informatika (52%) és a művészet (64%) képzésekben tanulók körében a legmagasabb az így válaszolók aránya, míg a legalacsonyabb a pedagógusképzésben (24%) és a hitéleti képzésben (17%) tanulmányokat folytatók körében - derül ki a legfrissebb Eurostudent felmérésből.
A felmérésben megkérdezett magyar egyetemen tanuló válaszadók 21,1 százaléka gondolja úgy, hogy a képzése után tartósan külföldön vállalna munkát, míg 25,1 százalékuk tartotta valószínűnek ezt a lehetőséget, viszont csak átmeneti formában, egyértelmű nem választ pedig a hallgatók 18 százaléka adott.
Képzési területek szerint azonban jelentős az eltérés attól függően, hogy a hallgatók mennyire érzik azt, hogy megfelelő állást tudnak majd találni a magyar és a nemzetközi munkaerőpiacon. A felmérés szerint a hazai munkaerőpiaci esélyeiket az átlagosnál jóval kedvezőbbnek ítélik meg a pedagógusképzésben, orvosi- és egészségtudományi képzésben, továbbá az informatikai képzéseken tanulók, de az államtudományi, gazdaságtudományi és műszaki képzések hallgatói is optimistábbak a többieknél.
"A nemzetközi munkaerőpiaci versenyképesség szempontjából az előzőekben felsoroltak közül az orvos- és egészségtudományi valamint az informatikai képzési területen tanulók vélik leginkább úgy, hogy könnyen tudnának találni képzettségüknek megfelelő állást, de a gazdaságtudományok és a műszaki képzések hallgatói is közel hasonlóan jónak ítélik meg a nemzetközi lehetőségeiket, mint a hazaiakat. Két olyan képzési terület van, ahol a hallgatók a munkaerőpiaci esélyeiket jobbnak látják nemzetközi szintéren, mint idehaza, ez a természettudomány és a művészeti képzések" - írják.
Az államtudományi, hitéleti, jogi- és pedagógusképzéseken tanlók, illetve a bölcsészképzések hallgatói azonban alacsonyabb arányban gondolják úgy, hogy jók a külföldi elhelyezkedési lehetőségeik.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
