Többek között a képzési normatívák azonnali 50 százalékos emelését és inflációkövető éves emelés bevezetését követelik.
"Mi, az ország legnagyobb állami fenntartású egyeteme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem alulírott dolgozói elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a fenntartó továbbra sem biztosítja az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat, hogy a mára teljesen elértéktelenedett és méltatlanul alacsony garantált béreket és hallgatói juttatásokat növelni lehessen" - írják az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói az állami intézmények fenntartójának címzett nyílt levelükben.
Az aláírók követelik a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett “15+15%”) alapbérbe való beépítését, valamint az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban. Követelik továbbá az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát, a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését, valamint a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását, és inflációkövető garantált éves emelés bevezetését.
Nyílt levelükben hozzáteszik, hogy egy évvel ezelőtt, 2023 januárjában egy hasonló nyílt levél hatására az egyetem vezetése három intézményi minimálbért vezetett be.
A tanársegédek béreit bruttó 380 ezer forintban, az adjunktusokét bruttó 420 ezer forintban, az oktatást-kutatást támogató munkakörben dolgozók garantált bérminimumát pedig bruttó 362 ezer forintban határozták meg. Ezt azonban az infláció felemésztette. Hozzáteszik továbbá, hogy a docensi és egyetemi tanári munkakörben dolgozók körében nem is került sor hasonló rendszer bevezetésére.
"Emiatt állhat elő az a helyzet, hogy egy záróvizsga bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer forint" - írják. Utalva a közpktatásban dolgozó pedagógusok bruttó 32,2 százalékban meghatározott béremelésére, amely szerint 2024 januárjától a pedagógusok bruttó bérezése nem lehet kevesebb, mint
Az egyetemi dolgozók ugyanakkor megjegyzik, hogy fontosnak és régóta időszerűnek tartották a közoktatásban dolgozók béremelését, most azonban a saját "méltatlan és hosszú évek óta rendezetlen" béreikért emelnek szót. Emiatt követelik, hogy az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is történjen meg végre a bérek felzárkóztatása.
"Magyarország elemi érdeke, hogy legnagyobb és kiválóan teljesítő, a tanárképzésben vezető szerepet vállaló egyetemén és minden állami fenntartású felsőoktatási intézményben:
Véleményük szerint ennek kulcsa a 2018 óta nem módosított képzési normatívák (ún. költségkeret) azonnali, legalább 50%-os emelése, ami az egyetem gazdálkodásának alapja.
A nyílt levelet több mint ezer ELTE-s dolgozó írta alá.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
