Bérrendezést követel az ELTE több mint ezer dolgozója, méltatlannak tartják az állami felsőoktatási intézményekben dolgozók fizetését

Többek között a képzési normatívák azonnali 50 százalékos emelését és inflációkövető éves emelés bevezetését követelik.

  • Székács Linda

"Mi, az ország legnagyobb állami fenntartású egyeteme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem alulírott dolgozói elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a fenntartó továbbra sem biztosítja az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat, hogy a mára teljesen elértéktelenedett és méltatlanul alacsony garantált béreket és hallgatói juttatásokat növelni lehessen" - írják az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói az állami intézmények fenntartójának címzett nyílt levelükben.

Az aláírók követelik a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett “15+15%”) alapbérbe való beépítését, valamint az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban. Követelik továbbá az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát, a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését, valamint a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását, és inflációkövető garantált éves emelés bevezetését.

Nyílt levelükben hozzáteszik, hogy egy évvel ezelőtt, 2023 januárjában egy hasonló nyílt levél hatására az egyetem vezetése három intézményi minimálbért vezetett be.

A tanársegédek béreit bruttó 380 ezer forintban, az adjunktusokét bruttó 420 ezer forintban, az oktatást-kutatást támogató munkakörben dolgozók garantált bérminimumát pedig bruttó 362 ezer forintban határozták meg. Ezt azonban az infláció felemésztette. Hozzáteszik továbbá, hogy a docensi és egyetemi tanári munkakörben dolgozók körében nem is került sor hasonló rendszer bevezetésére.

"Emiatt állhat elő az a helyzet, hogy egy záróvizsga bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer forint" - írják. Utalva a közpktatásban dolgozó pedagógusok bruttó 32,2 százalékban meghatározott béremelésére, amely szerint 2024 januárjától a pedagógusok bruttó bérezése nem lehet kevesebb, mint

  • gyakornok esetén bruttó 528 800 forint,
  • pedagógus I. kategóriában bruttó 538 ezer forint,
  • pedagógus II. kategóriában bruttó 555 ezer forint,
  • mesterpedagógus kategóriában bruttó 630 ezer forint,
  • a kutatótanárok esetében pedig bruttó 750 ezer forint.

Az egyetemi dolgozók ugyanakkor megjegyzik, hogy fontosnak és régóta időszerűnek tartották a közoktatásban dolgozók béremelését, most azonban a saját "méltatlan és hosszú évek óta rendezetlen" béreikért emelnek szót. Emiatt követelik, hogy az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is történjen meg végre a bérek felzárkóztatása.

"Magyarország elemi érdeke, hogy legnagyobb és kiválóan teljesítő, a tanárképzésben vezető szerepet vállaló egyetemén és minden állami fenntartású felsőoktatási intézményben:

  • szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás,
  • az oktatói, valamint az oktatást-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és hogy
  • a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy fiatal oktatóink számára is tervezhetővé váljon a jövő"
- teszik hozzá.

Véleményük szerint ennek kulcsa a 2018 óta nem módosított képzési normatívák (ún. költségkeret) azonnali, legalább 50%-os emelése, ami az egyetem gazdálkodásának alapja.

A nyílt levelet több mint ezer ELTE-s dolgozó írta alá.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.