Ezek a világ legrangosabb egyetemei a Times Higher Education friss rangsora szerint.

Ismét tarolnak az amerikai felsőoktatási intézmények.

  • Székács Linda

Tízből hat egyetem amerikai a Times Higher Education legfrissebb világrangsorának első tíz helyén.

A frissen kiadott World Reputation Ranking, vagyis a világ legrangosabb egyetemeit rangsoroló listát a THE az egyes tudományágak aktív tudósainak véleménye alapján állították össze. Ehhez összesen 166 ország 38 796 kutatójának véleményét vették figyelembe, akik az általuk ismert felsőoktatási intézményeket a saját szakterületükön zajló kutatások és az oktatás színvonala alapján értékelték, egy tudós legfeljebb 15 egyetemet. A rangsor végül az alapján állt össze, hogy egy intézményt hányszor jelöltek meg a saját szakterületük szerint a legjobbak között.

Ez egyébként nem azonos azzal, ahogy az egyetemi világrangsort összeállítják.

A teljes rangsorba végül összesen 200 egyetem került be, a top 10-be hat amerikai, két brit, egy kínai és egy japán egyetem fért be. A világ legnagyobb presztizsű felsőoktatási intézményének a Harvardot értékelték, amit a szintén amerikai MIT és Stanford követ.

A top 10-es listát itt láthatjátok:

  1. Harvard University
  2. Massachussets Institute of Technology (MIT)
  3. Stanford University
  4. University of Oxford
  5. University of Cambridge
  6. University of California, Berkeley
  7. Princeton University
  8. Tsinghua University
  9. Yale University
  10. The University of Tokyo

A hozzánk legközelebb található, legnagyobb presztizzsel bíró európai egyetem a rangsor 12. helyén szereplő svájci ETH Zurich, amit a 28. helyet megszerző német Technical University of Munich követ és a 34. - szintén svájci - École Polytechnique Fédérale de Lausanne.

Magyar egyetem nincs a listában.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.