Ismét tarolnak az amerikai felsőoktatási intézmények.
Tízből hat egyetem amerikai a Times Higher Education legfrissebb világrangsorának első tíz helyén.
A frissen kiadott World Reputation Ranking, vagyis a világ legrangosabb egyetemeit rangsoroló listát a THE az egyes tudományágak aktív tudósainak véleménye alapján állították össze. Ehhez összesen 166 ország 38 796 kutatójának véleményét vették figyelembe, akik az általuk ismert felsőoktatási intézményeket a saját szakterületükön zajló kutatások és az oktatás színvonala alapján értékelték, egy tudós legfeljebb 15 egyetemet. A rangsor végül az alapján állt össze, hogy egy intézményt hányszor jelöltek meg a saját szakterületük szerint a legjobbak között.
Ez egyébként nem azonos azzal, ahogy az egyetemi világrangsort összeállítják.
A teljes rangsorba végül összesen 200 egyetem került be, a top 10-be hat amerikai, két brit, egy kínai és egy japán egyetem fért be. A világ legnagyobb presztizsű felsőoktatási intézményének a Harvardot értékelték, amit a szintén amerikai MIT és Stanford követ.
A top 10-es listát itt láthatjátok:
A hozzánk legközelebb található, legnagyobb presztizzsel bíró európai egyetem a rangsor 12. helyén szereplő svájci ETH Zurich, amit a 28. helyet megszerző német Technical University of Munich követ és a 34. - szintén svájci - École Polytechnique Fédérale de Lausanne.
Magyar egyetem nincs a listában.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
