Az átlagosnál kevesebben választanának ismét művészetközvetítési, államtudományi és pedagógusképzést.
A magyar egyetemisták 39 százaléka nem ajánlaná másoknak is a jelenlegi egyetemi képzését - derül ki az Eurostudent legfrissebb felméréséből.
A több mint harminc országban végzett nemzetközi kutatás magyar egyetemistákra vonatkozó részéből kiderül, hogy a hallgatóknak mindössze 61 százaléka ért egyet azzal, hogy másoknak is ajánlaná a jelenlegi képzését, 22 százalékuk azonban gyakran érzi úgy, hogy nem tartozik a felsőoktatásba.
Ennek ellenére a hallgatók 79 százaléka egyáltalán nem, vagy csak ritkán gondolkodik azon, hogy jelenlegi felsőoktatási tanulmányait abbahagyná, és csak bő egytizedük tartja eléggé valószínűnek, hogy időlegesen vagy véglegesen szünetelteti a jelenlegi felsőfokú tanulmányait.
Azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges újraválasztás esetén ugyanazt az egyetemet és ugyanazt a szakot választanák-e, a megkérdezettek 42,4 százaléka adta azt a választ, hogy biztosan ugyanabban az intézményben tanulna, ugyanazt a szakot pedig a hallgatók 40 százaléka választaná biztosan, 37,7 százalékuk pedig valószínűleg.
Képzési területenként azonban látványos eltérések lehetnek.
"A legnagyobb arányban a hitéleti és a jogi képzési területen tanulók válaszoltak úgy, hogy valószínűleg vagy biztosan újraválasztanák szakjukat (93%, illetve 85%), míg a művészetközvetítés (71%), az államtudományi (72%) és a pedagógusképzésben (72%) az átlagosnál alacsonyabb a szakot legalább valószínűleg újraválasztani kívánók aránya" - írják.
Az iskola nem a gyerekek problémáit kezeli – hanem maga hozza létre azokat. A pedagógusok és szülők több mint egy évig gyűjtötték a tapasztalataikat, hogy azokat egy javaslatcsomagba fűzve küldjék el az áprilisban alakuló kormánynak.
Az ügyben vizsgálatot indítottak, a tanárt felfüggesztették.
2026-ban tavalyhoz képest egy kicsivel korábban kezdődik a tavaszi szünet. Mutatjuk a pontos dátumot.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint központi számítási hiba miatt nem volt megfelelő fedezete a pedagógusok idei, 10 százalékos béremelésének. Bár a kormány utólag korrigálta az előirányzatot, a szakszervezet úgy látja: a késlekedés miatt az emelés egy része nem egységesen valósult meg. Voltak olyan iskolák, ahol a rendelettel ellentétben nem érte el a 10 százalékot a béremelés.
Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A digitális országos kompetenciamérést az iskoláknak 2026. március 23. és 2026. május 29. között kell lebonyolítani a Hivatal által meghatározott ütemezés szerint.
Nem csak nyelvvizsgával szerezhettek pluszpontokat, ha egyetemre jelentkeztek.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
