Az átlagosnál kevesebben választanának ismét művészetközvetítési, államtudományi és pedagógusképzést.
A magyar egyetemisták 39 százaléka nem ajánlaná másoknak is a jelenlegi egyetemi képzését - derül ki az Eurostudent legfrissebb felméréséből.
A több mint harminc országban végzett nemzetközi kutatás magyar egyetemistákra vonatkozó részéből kiderül, hogy a hallgatóknak mindössze 61 százaléka ért egyet azzal, hogy másoknak is ajánlaná a jelenlegi képzését, 22 százalékuk azonban gyakran érzi úgy, hogy nem tartozik a felsőoktatásba.
Ennek ellenére a hallgatók 79 százaléka egyáltalán nem, vagy csak ritkán gondolkodik azon, hogy jelenlegi felsőoktatási tanulmányait abbahagyná, és csak bő egytizedük tartja eléggé valószínűnek, hogy időlegesen vagy véglegesen szünetelteti a jelenlegi felsőfokú tanulmányait.
Azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges újraválasztás esetén ugyanazt az egyetemet és ugyanazt a szakot választanák-e, a megkérdezettek 42,4 százaléka adta azt a választ, hogy biztosan ugyanabban az intézményben tanulna, ugyanazt a szakot pedig a hallgatók 40 százaléka választaná biztosan, 37,7 százalékuk pedig valószínűleg.
Képzési területenként azonban látványos eltérések lehetnek.
"A legnagyobb arányban a hitéleti és a jogi képzési területen tanulók válaszoltak úgy, hogy valószínűleg vagy biztosan újraválasztanák szakjukat (93%, illetve 85%), míg a művészetközvetítés (71%), az államtudományi (72%) és a pedagógusképzésben (72%) az átlagosnál alacsonyabb a szakot legalább valószínűleg újraválasztani kívánók aránya" - írják.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
